Page 73 [73]
OCR
KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉS NIETZSCHÉRŐL, HATALOMRÓL ÉS ÁLLAMRÓL Meg kell tehát állapítanunk, hogy nemcsak kívánatosnak, hanem szükségszerűnek is látta olyan európai diktatúrák kialakulását, ahol a közösség érdekében a gyengébbek teljes kizsákmányolása mellett a fölénybe jutó , felsőbbrendű emberek", a tulajdonképpeni filozófusok tartják kezükben a hatalmat." ZÁRSZÓ „Die Welt - ein Tor Zu tausend Wüsten Stumm und kalt! Wer das verlor, Was du verlorst, macht nirgends Halt.” /Friedrich Nietzsche: Vereinsamt (részlet)/ A társadalom erkölcse, az állam jogrendje nem kötheti gúzsba az egyén szabadságát, hiszen ezt, ha nem isteni parancsolat, akkor a közösség fennmaradásához fűződő érdeke alakítja ki. Ez utóbbi a nagy tömegek , túlélését" követeli meg, mely csak abban az esetben lehetséges, ha a közösség működését irányító szabályok e tömegek képességeinek és elvárásainak megfelelnek. Hogyan alkalmazhatók akkor ezek a normák az egyénre, különösen azokra, akik valamely formában , átlagon felüliek"? Nincs-e igaza Nietzschének, amikor azt mondja: , Frei steht grossen Seelen auch jetzt noch die Erde, frei steht noch grossen Seelen ein freies Leben. Dort, wo der Staat [...] aufhört, dort beginnt erst der Mensch, der nicht überflüssig ist [...]” Ahol megszűnik az állam, ott kezdődik az ember! Vagyis az emberi tevésnek nincsenek és nem lehetnek önnön akaratán kívül korlátai, állítja Nietzsche. Útja a José Ortega y Gasset által inerciális gondolkodásnak nevezett elmélkedési folyamat szükségszerű következménye és egyben eredménye." A metafizikus, ugyanakkor metajurisztikus elvek lerombolása után argumentum a contrario nem maradhat más, mint a hatalom akarása. És az ellentétekből való következtetés természetéből kifolyólag Hillel és Jézus elfogadása kizárja a hatalmat, a rabszolgaságot. Nietzschével kapcsolatban nem szabad elfelejtenünk, hogy utolsó öt könyvéből három kritikai, kettő Wagnerrel, egy pedig Jézussal szemben (nyilván az egyetlen „igenlöt” önmagäröl irja). Nietzsche szakitäsät Wagnerrel Tanner nem az 1876-os Bayreuthi Fesztivál eseményeire vezeti vissza, inkább éppen arra, hogy Wagner a kereszténységhez kezdett vonzódni." Kétségtelen, hogy Wagnernek 75 Nem véletlen a Platón államberendezkedésére való visszautalás. Vö. Platón: Az állam. Ortega y Gasset, José: Elmélkedés a vadászatról. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2000. 46. Gasset ramutat, hogy ezt nevezi Hegel entdussertes denkennek. Talán épp a Parsifal jelentette az utolsó cseppet a pohárban. Tanner, Michael: Nietzsche. Oxford, OUP, 1994. 20-21, 78. Tanner magyarázata természetesen összetettebb. (Tanner 76 77 + 71°
