KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉS NIETZSCHÉRŐL, HATALOMRÓL ÉS ÁLLAMRÓL
Meg kell tehát állapítanunk, hogy nemcsak kívánatosnak, hanem szükségsze¬
rűnek is látta olyan európai diktatúrák kialakulását, ahol a közösség érdekében a
gyengébbek teljes kizsákmányolása mellett a fölénybe jutó , felsőbbrendű embe¬
rek", a tulajdonképpeni filozófusok tartják kezükben a hatalmat."
„Die Welt - ein Tor
Zu tausend Wüsten Stumm und kalt!
Wer das verlor,
Was du verlorst, macht nirgends Halt.”
/Friedrich Nietzsche: Vereinsamt (részlet)/
A társadalom erkölcse, az állam jogrendje nem kötheti gúzsba az egyén szabad¬
ságát, hiszen ezt, ha nem isteni parancsolat, akkor a közösség fennmaradásához
fűződő érdeke alakítja ki. Ez utóbbi a nagy tömegek , túlélését" követeli meg, mely
csak abban az esetben lehetséges, ha a közösség működését irányító szabályok e
tömegek képességeinek és elvárásainak megfelelnek. Hogyan alkalmazhatók akkor
ezek a normák az egyénre, különösen azokra, akik valamely formában , átlagon fe¬
lüliek"? Nincs-e igaza Nietzschének, amikor azt mondja: , Frei steht grossen Seelen
auch jetzt noch die Erde, frei steht noch grossen Seelen ein freies Leben. Dort, wo
der Staat [...] aufhört, dort beginnt erst der Mensch, der nicht überflüssig ist [...]”
Ahol megszűnik az állam, ott kezdődik az ember! Vagyis az emberi tevésnek
nincsenek és nem lehetnek önnön akaratán kívül korlátai, állítja Nietzsche.
Útja a José Ortega y Gasset által inerciális gondolkodásnak nevezett elmélke¬
dési folyamat szükségszerű következménye és egyben eredménye." A metafizikus,
ugyanakkor metajurisztikus elvek lerombolása után argumentum a contrario nem
maradhat más, mint a hatalom akarása. És az ellentétekből való következtetés ter¬
mészetéből kifolyólag Hillel és Jézus elfogadása kizárja a hatalmat, a rabszolgaságot.
Nietzschével kapcsolatban nem szabad elfelejtenünk, hogy utolsó öt köny¬
véből három kritikai, kettő Wagnerrel, egy pedig Jézussal szemben (nyilván az
egyetlen „igenlöt” önmagäröl irja). Nietzsche szakitäsät Wagnerrel Tanner nem
az 1876-os Bayreuthi Fesztivál eseményeire vezeti vissza, inkább éppen arra, hogy
Wagner a kereszténységhez kezdett vonzódni." Kétségtelen, hogy Wagnernek
75 Nem véletlen a Platón államberendezkedésére való visszautalás. Vö. Platón: Az állam.
Ortega y Gasset, José: Elmélkedés a vadászatról. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2000. 46.
Gasset ramutat, hogy ezt nevezi Hegel entdussertes denkennek.
Talán épp a Parsifal jelentette az utolsó cseppet a pohárban. Tanner, Michael: Nietzsche.
Oxford, OUP, 1994. 20-21, 78. Tanner magyarázata természetesen összetettebb. (Tanner