Seite 70 [70]
OCR
GELLÉR BALÁZS amely [...] valósággal démoni dinamikájú."? Ennek az , árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti, hogy igent mondunk az ösztönnek [...] Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani [...]"" Nietzsche nemcsak azt fedezte fel, hogy az adósi jogviszony nem lehet a legősibb emberi kapcsolatokat szabályzó norma (hiszen ez feltételezi az elkülönülő tulajdont, melynek kialakulása nem előzhette meg az ember-ember és ember-közösség között létrejövő hatalmi viszony normává válását), hanem feltételezte azt is, hogy , az állami kényszer az elfogadott normák megvalósításánál a közösség fenntartását szolgálta"," melyhez alapot a hatalom biztosított. A közösség fenntartása nem a , közjó" érdekében történt, hiszen , hogyan kezdődött eddig a Földön [...] minden felsőbbrendű kultúra. Emberek, akiknek még természetes természetük volt [...] akaraterő és hatalomvágy birtokában rávették magukat gyengébb [...] elpuhult kultúrákra." ,[...] Valahogy így kezdődött az állam a Földön: úgy gondolom, az a lelkesedés elfelejthető, mely egy »szerzédéssel« keletkezteti."? , Az előkelő kaszt kezdetben mindig a barbárok kasztja volt: fölényük nem elsősorban fizikai erejükben rejlett, hanem a lelki erejükben — ők voltak a teljesebb emberek!" Megállapíthatjuk ezek alapján, hogy a nietzschei ősállamot az ember természeti létéből eredő hatalomra törés formájában megjelenő agresszió"? hozta létre, ezért az állam a , rátermettebb" emberek uralmát törvényesítő, biztosító szervezetként működött: , Aki parancsolni tud, aki természettől fogva »tir«, aki tevékenységében és megjelenésében erőszakosabb", az született hatalomra." A Nietzsche által így kialakított világban az egyetlen rendező elv a természettől felhatalmazást nyerő „hatalom akarása". Felmerül azonban a kérdés: mi okozhatta a társadalmak demokratizálódását, új, az ősállamétól gyökeresen eltérő értékrend kialakulását? Nietzsche számára a válasz nem kétséges: a kereszténység, holott nyilvánvalóan az altruisztikus viszonosság tana már a zsidó, sőt hindu hagyományban megjelenik."" Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába... 59. Jung: i. m. 60. Kerger: i. m. 75. 52 Kassler, Kurt: Nietzsche und das Recht. Miinchen, Ernst Reinhardt, 1941. 53 Uo. 54 Nietzsche: Morgenröthe... 331. Lorenz, Konrad: Das Sogennannte Böse zur Naturgeschichte der Agression. München, Deutscher Taschenbuch Verlag, 1974. Nietzsche: Zur Genealogie der Moral. 11. 1. Kerger: i. m. 75. 57 Lev. 19:18. A viszonosság etikája Hillel rabbi nevéhez fűződik (Shabbath folio: 31a, Babylonian Talmud). Az Újszövetségben: Máté 7:12; Lukács 6:31. Továbbá a Mahábháratában is megjelenik ez az elv (113. könyv Mahabharataonline.com. 13 November 2006. Retrieved 12 September 2013.) + 68 e
