Seite 70 [70]
GELLÉR BALÁZS
amely [...] valósággal démoni dinamikájú."? Ennek az , árnyékoldal hozzánk tar¬
tozó voltának felismerése azt jelenti, hogy igent mondunk az ösztönnek [...] Ettől
akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani [...]""
Nietzsche nemcsak azt fedezte fel, hogy az adósi jogviszony nem lehet a legő¬
sibb emberi kapcsolatokat szabályzó norma (hiszen ez feltételezi az elkülönülő
tulajdont, melynek kialakulása nem előzhette meg az ember-ember és ember-kö¬
zösség között létrejövő hatalmi viszony normává válását), hanem feltételezte azt
is, hogy , az állami kényszer az elfogadott normák megvalósításánál a közös¬
ség fenntartását szolgálta"," melyhez alapot a hatalom biztosított. A közösség
fenntartása nem a , közjó" érdekében történt, hiszen , hogyan kezdődött eddig
a Földön [...] minden felsőbbrendű kultúra. Emberek, akiknek még természetes
természetük volt [...] akaraterő és hatalomvágy birtokában rávették magukat
gyengébb [...] elpuhult kultúrákra." ,[...] Valahogy így kezdődött az állam a
Földön: úgy gondolom, az a lelkesedés elfelejthető, mely egy »szerzédéssel« kelet¬
kezteti."? , Az előkelő kaszt kezdetben mindig a barbárok kasztja volt: fölényük
nem elsősorban fizikai erejükben rejlett, hanem a lelki erejükben — ők voltak a
teljesebb emberek!"
Megállapíthatjuk ezek alapján, hogy a nietzschei ősállamot az ember természeti
létéből eredő hatalomra törés formájában megjelenő agresszió"? hozta létre, ezért
az állam a , rátermettebb" emberek uralmát törvényesítő, biztosító szervezetként
működött: , Aki parancsolni tud, aki természettől fogva »tir«, aki tevékenységében
és megjelenésében erőszakosabb", az született hatalomra." A Nietzsche által így
kialakított világban az egyetlen rendező elv a természettől felhatalmazást nyerő
„hatalom akarása".
Felmerül azonban a kérdés: mi okozhatta a társadalmak demokratizálódását,
új, az ősállamétól gyökeresen eltérő értékrend kialakulását? Nietzsche számára a
válasz nem kétséges: a kereszténység, holott nyilvánvalóan az altruisztikus viszo¬
nosság tana már a zsidó, sőt hindu hagyományban megjelenik.""
Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába... 59.
Jung: i. m. 60.
Kerger: i. m. 75.
52 Kassler, Kurt: Nietzsche und das Recht. Miinchen, Ernst Reinhardt, 1941.
53 Uo.
54 Nietzsche: Morgenröthe... 331.
Lorenz, Konrad: Das Sogennannte Böse zur Naturgeschichte der Agression. München, Deut¬
scher Taschenbuch Verlag, 1974.
Nietzsche: Zur Genealogie der Moral. 11. 1. Kerger: i. m. 75.
57 Lev. 19:18. A viszonosság etikája Hillel rabbi nevéhez fűződik (Shabbath folio: 31a, Babylo¬
nian Talmud). Az Újszövetségben: Máté 7:12; Lukács 6:31. Továbbá a Mahábháratában is
megjelenik ez az elv (113. könyv Mahabharataonline.com. 13 November 2006. Retrieved
12 September 2013.)
+ 68 e