Seite 67 [67]
OCR
KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉS NIETZSCHÉRŐL, HATALOMRÓL ÉS ÁLLAMRÓL uralkodjon a gyöngén".? Ez Nietzsche a felsőbbrendű ember (emberen túli ember) erkölcsöntúliságáról alkotott nézetének alaptétele, mellyel a sterni olvasat szerint nemcsak valós rabszolgaságba taszítja ,munkásságának" , rabszolgáit és kis embereit", hanem politikaivá változtatva törvényesíti a meghatalmazását messze meghaladó hatalomgyakorlást. E két felfogás azonban nem várt mértékben fonódik össze. Ez megdöbbentően hangozhat az első pillanatban, hiszen előbb még Kaufmann és Stern véleményének különbségét hangsúlyoztam, de annyit előre kell bocsátanom, hogy az önfelülmúlás egyéniesítésének történelmi távlatú eredményének lehetséges olvasata az önfelülmúlás irányának megfelelő magasabb értékrenddel rendelkező emberek megjelenése. Ez a nietzschei ideáltársadalom fogalmai szerint mindenféleképp uralkodásra alkalmasabb kaszt kifejlődését jelenti: ,,/...] ami igazán fontos nekem, az az Európa-probléma, mégpedig úgy, ahogyan én értem, új kaszt kialakulásaként, mely uralni fogja Európát." Mi gátol minket abban, hogy valónak fogadjuk el nagyobb, illetve kisebb értékű emberek, rabszolgák létét, létének szükségességét? Mi az oka, hogy nem azonosulunk az elvvel, miszerint a társadalom egy részének (mely lehet akár a kisebb része is) rabszolgasorban, csökkent értékűként lenne helyes élnie, dolgoznia a többiek érdekében? Illetve a döntéseket helyességük érdekében az erre tudása alapján legalkalmasabb csoport hozza, ezen kizárólagos legitimáció alapján? De mindig meg kell őriznünk kritikai hozzáállásunkat, feltéve a kérdéseket: mely politikai feltételezések foglaltattak bele ezekbe az értékekbe? Kinek a hatalma által váltak értékekké? Kinek a javára szolgál ezeknek az értékeknek a széles körű elismerése??? Vagy isteni eredetű, örök érték az emberek egyenlősége, vagy a civilizáció, a társadalom önfejlődésével kialakuló, a szocializáció során elsajátított erkölcsről van szó. Feltehetően történelmi fejlődésünk jelen szakaszában ez biztosította, biztosítja alegnagyobb számú ember leghosszabb idejű továbbélését. Kérdés, hogy ez lehet-e alapérték az emberiség jövőbeni fejlődése szempontjából. Nietzsche válasza egyértelmű: ami Istent illeti, , isten meghalt"? A társadalmi közfelfogáson alapuló erkölcs és törvények tekintetében az a véleménye, hogy , a szabad embernek nincs erkölcse, mert ő mindenben önmagától akar függeni, s nem valamilyen hagyománytól".? A nietzschei erkölcs saját korának (társadalom és állam) tagadása két okra vezethető vissza, melyek végül ateizmusának is alapjául szolgáltak. 2 Schutte: i. m. 161. 30 Nietzsche, Friedrich: Jenseits von Gut und Böse. IKGW/ 251. $. 31 Nietzsche, Friedrich: Zur Genealogie der Moral. IKGW/ 1. $. 6. 32 Nietzsche: Im-Igyen szöla Zarathusztra... 10. % Nietzsche, Friedrich: Morgenrôthe. /KGW/ I. $ 9. +65 +
