OCR
GELLÉR BALÁZS a szabad emberek kezében van a főhatalom, [...] mikor a többségben levő szabad, de vagyontalan polgárok, [...] gyakorolják a hatalmat [...]"." A demokráciának ez a ,popularis potentia"-ként való felfogása végigvonul az eszmetörténeten, beépül a szocialista tradíciókba is, amelyekben mint a , többség érdekeinek érvényesülése és érvényesítése a többség által"? elv ellentétjévé válik a liberális értelmezésnek, mely az esetleg cenzusokkal korlátozott, de egyébként szabad képviselőválasztást és bizonyos alapvető jogokat tesz a demokrácia elengedhetetlen felteteleive.° ul... ] a mi a szolgarendből származik és különösen a csőcselékzagyvalék: íme az akar uralkodni minden emberi sorson — óh undok! undok, undok! Azt kérdezi [...I; x:miképpen tartja meg magát az ember legjobban, legtovább, legkellemesebben?« — S ezzel válnak ők a ma uraivá." — kiält fel Nietzsche 1885ben. Minden demokrácia alapvető kérdése az, melyet a népszuverenitás tana hozott a világra, de melyet a parlamenti szuverenitáskénti megjelenése sem válaszolt meg. A problémát Le Bon fogalmazta újra olyan tisztasággal, hogy annak közérthetőségét a mai napig nyögi a XX. és XXI. század." , A parlamenti kormányforma egyébként az összes művelt modern népek eszménye. Azt a lélektanilag téves, de általánosan elfogadott gondolatot fejezi ki, hogy sok ember együtt sokkal inkább képes bölcs és független határozatot hozni [...] mint kevés számú ember." A kérdés megfogalmazásához szükséges egyfajta modell sematikus felvázolása: az alapvető működési forma az, ha adott számú ember véleménye dönt adott kérdésben. Ahhoz azonban, hogy ez a séma megfeleljen a demokrácia legelemibb követelményeinek, három feltétellel kell kiterjesztenünk. Először: a véleménynyilvánítók számánál kisebb a döntésben részt nem vevők, de az az által kötelezettek száma. Másodszor: a döntéshozás művelete lehetővé teszi a többségi vélemény érvényesülését. Harmadszor: minden, a döntés által kötelezetteket érintő lényeges kérdésben érvényesül ez a mechanizmus. Más szavakkal fontos problémákról a popularis potentia"-nak megfelelően populáris döntések születnek. De mi történik, ha igaz, hogy a , törnegek feltűnőbben megnyilvánuló sajátosságai: a gyönge készség a gondolkodásra, a bíráló ész hiánya, az izgékonyság, 5 Arisztotelesz: Politika. Ford. Szabó Miklós. Budapest, Gondolat Kiadó, 1994. IV. 4. Vö. Williams, Raymond: Keywords. Glasgow, Croom Helm, 1976. Democracy. 82-83. ° Williams, Raymond: i. m. 1. Magyarul ätfogö elemzes irt Nietzscheröl peldäul Kiss Endre: Friedrich Nietzsche filozófiája. Budapest, Gondolat Kiadó, 1993. Nietzsche, Friedrich: Im-Igyen szóla Zarathusztra. Budapest, Grill Károly Könyvkiadó, 1908. 386. Hitler beszédein, írásain kimutatható Le Bon A tömegek lélektana című művének hatása. Vö. Ramsey, D. Shaw: „Gustave Le Bon, Rhetoric as Mass Contagion, and 19th Century Rhetoric”. Celt: A Journal of Culture, English Language, Teaching and Literatrure (Online), Vol. 17. 2017. No. 2. 231-235. Fishman, Sterling: ,,The Rise of Hitler as a Beer Hall Orator”. The Review of Politics, Vol. 26. 1964. No. 2. 244-256. ° Le Bon, Gustave: A témegek lelektana. Budapest, Franklin-Tärsulat, 1913. 177. + 62 +