Seite 51 [51]
BÁRD KARESZ "70
Karesz autonóm karakterét és kifinomult ízlését tekintve még utólag is belebor¬
zongok abba: hogyan volt képes egy évtizeden át elviselni azt a fajta merevséget,
formalitást és hihetetlenül gazdagon burjánzó üres járatok tömegét, amellyel a fel¬
ső szintű kormányzati munka és a közigazgatási bornírtság szükségképpen együtt
járt. Lehet, hogy tévedek, de a másik oldalon felhalmozódó különleges szakmai ta¬
pasztalat, amelynek jegyében az egész büntető ágazat feletti áttekintést megélhette,
továbbá mindennek a párhuzamos nemzetközi összehasonlíthatósága lehetett az a
fajta kompenzacid, amely miatt mégis képes volt ép ésszel túlélni ezt az évtizedet is.
VISSZA A NEMZETKÖZI SZÍNTÉRRE
Ezek után következtek a COLPI-évek, amelyeket rendkívüli élvezettel élt meg,
gondolnám azért is, mert ez a fajta szakmai és mozgásszabadság olyan lehetett
neki, mint a nemrégiben szabaduló elítéltnek az újra, frissen beszippantható leve¬
gő. Bejárhatta többek között a volt Szovjetuniónak azon új államait, amelyeknek a
függetlenség megélése vadonatúj jogalkotási és nemzetközi kihívásokat jelentett.
Neki viszont a korábbi tapasztalataihoz képest sokkal összetettebb és szakmailag is
új inspirációkat nyújtó élményt és ismereteket. S persze, mellette a CEU-ban meg¬
kezdődő tanítás is ugyanezt az élményt, nyitottságot és szabadságot adhatta. Nem
tartom túlzásnak úgy fogalmazni, hogy 2000 után Karesz ebben a félig itthoni,
félig nemzetközi környezetben végleg hazatalált. Itthon lenni úgy, hogy minden
innét is elérhető, ami szakmailag és emberileg is fontos, és nem kell belesüppedni
a rendre vissza-visszatérő, s időnként majdnem kötelező provincializmus kissze¬
rűségeibe. Úgy lenni itthon, hogy közben szabadon mozoghatunk a foglalkozásunk
nemzetközi élvonalában is. Nézem az önéletrajzában: az utolsó két évtizedben
tucatnyi nemzetközi szervezet szakértői tanácsában, vezető testületeiben töltött
éveket, mintegy mellesleg, mert azért a CEU lett az első számú hivatása. Mintha
neki találták volna ki: egy darab magas minőségű nemzetközi szellemi élet és
kapcsolatrendszer — itt, a magyar főváros közepén.
Ezért aztán elősorban tőle is vették el akkor, amikor — egykori tanitvanyaink
követhetetlen és leginkább álságos szempontjainak megfelelően — el kellett üldözni
innét ezt az egyetemet. IS. Bárd Károly publikációs jegyzékében a legutolsó tíz
évében az idegen nyelven - s főleg külföldön — megjelenő írások aránya az itthon
megjelentetettekhez képest: harminc a húszhoz. Azt hiszem, ez mindent elmesél
a 2000 utáni, utolsó húsz évéről, ez már behozhatatlan gólkülönbségnek tűnik.
«49 «