Page 48 [48]
OCR
KÉRI LÁSZLÓ egyetemi tanár is. A hátvédsort hárman alkottuk: Karesz jobbról, én meg balról, s az állandó harmadik Földesi Tamás volt, aki a filozófia tanszéket hosszú évtizedeken át vezette. Közülük kiugróan én voltam a legrosszabb focista, kész csoda, hogy különösebb szó nélkül eltűrtek maguk között. Karesz elegánsan, úriember módjára focizott, az évtizedek során sohasem láttam szabálytalankodni, s ha vele voltak szabálytalanok, abból sem csinált ügyet. (Nem úgy, mint én...) Technikailag a csapat egyik legképzettebb játékosaként mégis alárendelte magát az összjátéknak, hallatlanul hasznosan, pontosan és egészen minimális hibaszázalékkal játszott. Játszhatott volna elöl is, mert cselezni és lőni is jól tudott, máig nem értem, miért is maradt meg mindig a jobbhátvéd - igen megbízható — posztján. Idővel Karesz egyre többször külföldön volt, ezért lassanként — és elsőként — kopott ki az állandó csapattagságból. A rendszerváltásig nemcsak a rendszeres játékból állt a Jogtatók működése, hanem hétvégi esténként gyakran valamiféle zárt körű közéleti klubként is működtünk, a legtöbbször a mi családunk lehetett ezeknek a kibővített Jogtatók-, szemináriumoknak?" a házigazdája. Idővel magas rangú politikusokat is elhívtunk beszélgetni, rájuk tekintettel nem írom ide a nevüket. Ez a fajta — másodlagos — működés még a focizást is túlélte, s valamikor 2000 után számolódott csak fel. De térjünk vissza egy időre még a kezdeti időszakhoz! Idővel még egy tartalékcsapat is megalakult, mert olyan sok lett a focizni szerető, fiatalabb oktató, és ez a Jogtatók-hálózat nagyon is jól szervezett, más területeken is hatékony érdekérvényesítő csoportosulássá izmosodott. Belőlük formálódott ki kényszer szülte érdekvédelmi szervezetünk: a Fiatal Oktatók KISZ-szervezete, amely idővel még a maga időszakos periodikáját is megteremtette — leginkább Mezei Barna áldozatos szervezőmunkájának köszönhetően — a FIOK-MŰHELY címet viselve. KIUTAK KERESGÉLÉSE Ennek egyik legelső számában Karesz meg én igen alapos oktatáskritikai elemzést jelentettünk meg, amely egyúttal egy lehetséges és átfogó kari/egyetemi oktatási reformterv első változataként is szolgált." Negyven év elteltével először vettem kezembe most ezt az írást, és mostani elolvasása után azt hiszem, hogy nincsen benne egyetlen olyan mondat sem, amiért szabadkoznunk kellene. Sőt. Ez a — csaknem harminc oldalnyi — munka olyan sokoldalú és progresszív elemzése a felsőoktatási folyamatok rendszerbeli visszásságainak, hogy attól tartok: ma is ki lehetne adatni. A szövegén nagyon is meglátszik, hogy mind a ketten a jogi kar elvégzése után még továbbtanultunk, és éppen akkoriban végezhettük el a szociológia szakosítót, 3 Bard Károly - Kéri László: Oktatás és kiscsoport. In Mezey Barna — Nagy Boldizsár (szerk.): Fiatal oktatók műhelytanulmányai. Budapest, ELTE AJK, 1981. 107-135. s 46.
