Seite 16 [16]
BÁRD PETRA
homályosságában látja. A szerző Inmanuel Kant elméletét idézi, aki az emberi lény
meghatározásánál felmerülő szükségszerű bizonytalanságot hangsúlyozza, amely
megállapítás hasznos kiindulópont lehet az emberi jogi diskurzus számára is. Irk
Ferenc a munkavállalók kizsákmányolása és az európai értékek közötti ellentmon¬
dás kényes kérdését feszegeti. Wilma Moraa Isaboke tanulmányában az oktatást
mint biztonsági kérdést taglalja, és a lányok oktatásáért száll síkra. Lehoczkyné
Kollonay Csilla a munkajog egy új aspektusát tárgyalja, méghozzá a munkahelyi
méltóság fogalmát, de írásában kitér az államnak a munkavállalói jogok köz- és
magánszférában való garantálásában játszott szerepére is. Tanulmányában Polgári
Eszter a szerződések jogáról szóló bécsi szabályok fényében vizsgálta az Emberi
Jogok Európai Egyezménye keretében kialakuló európai konszenzust. Sajó András
a sokatmondó Elmélkedések a beszédnormák felépítéséről a Kardashian Köztársa¬
ságban címmel írt tanulmányában a kár fogalmának átalakulását és annak hatását
vizsgálja az új társadalmi, sőt jogi beszédnormák kialakulásában. Ezek a szerző
szerint a megengedett, jogi védelemben részesülő véleménynyilvánítás körét szű¬
kítik. Sándor Judit tanulmánya különösen aktuális, hiszen az olvasók felkarjába
adott mRNS-alapú oltásról szól. Meglátása szerint miután a genomszerkesztéssel
egyes betegségek gyógyítására immár megnyílt a technikai lehetőség, atudomány
és a társadalom, a biotechnológiai feltalálók és az emberi jogok képviselői szoro¬
sabban kell hogy együttműködjenek, mint valaha.
Az angol és német nyelvű kötetet a jogállamiságról, alkotmányos demokráciáról,
illetve ezek eróziójáról szóló fejezet zárja. Oswaldo Ruiz-Chiriboga az ecuadori
2018-as alkotmányos népszavazást, valamint a Polgárok Átmeneti Tanácsának
politikai részvételét és társadalmi ellenőrzésben játszott szerepét tárgyalja. Hal¬
mai Gábor az ,illiberális demokrácia" válság idején történő európai elterjedésé¬
nek az emberi méltóság helyzetére mért hatasat vizsgalja. Dimitry Vladimirovich
Kochenov a jogállamiság elmúlt években leírt fejlődési ívét elemzi az uniós jogban,
kiemelve, hogy a szupranacionális intézmények hatáskörei jelentősen bővültek
olyan területeken is, melyeket korábban soha nem tekintettek uniós kompeten¬
ciának. Raimo Lahti tanulmányában tágabb európai kontextusba helyezi a jogál¬
lamiság finn felfogását. Pető Andrea A progresszív politika látszata című fejeze¬
tében a magyarországi szociáldemokráciát vizsgálja. A szerző szerint a magyar
progresszív tradíciók alapján a , félelem" a történelmi analógiákra építve hasznos
mobilizációs erőként működhet. A kötetet Stumpf István írása zárja, melyben a
magyar Alkotmánybíróságnak a jogszabályok alkotmányos ellenőrzésében betöl¬
tött szerepét taglalja.
Szerkesztőként köszönettel tartozom a szerzők színvonalas írásaiért, Kazai Viktor
Zoltánnak és Szontagh Veronikának az értő olvasószerkesztésért, Láncos Petra
s ]4 e