Page 15 [15]
EL6sz6
a2006-2019 közötti idöszakban. A szervezett bünözes kivetelevel, melynek szintje
Kelet- és Dél-Európában továbbra is lényegesen magasabb, mint másutt, a bűnözés
szintje csökkent, és az egyes régiók adatai némileg közeledtek egymáshoz. Írásában
a szerző kritikailag elemzi és magyarázza a kapott adatokat. Frieder Dünkel tanul¬
mányában a 2020-ban módosított európai börtönszabályokat tárgyalja, amelyek a
börtönszolgálatokat segítik a fogvatartottakkal szembeni emberséges bánásmód¬
ban. George P. Fletcher személyes élményeit osztja meg a rendszerváltozást követő,
kilencvenes évek elején végbemenő büntetőjogi változásokról, különös tekintet¬
tel a magyar Alkotmánybíróság halálbüntetést eltörlő határozatára. Mordechai
Kremnitzer es Khalid Ghanayim a Knesset ältal 2019-ben elfogadott, emberölessel
kapcsolatos új törvényt elemzi. John Shattuck az amerikai bevándorlási és büntető
igazságszolgáltatási gyakorlatban tetten érhető emberi jogi jogsértésekről ír, majd
az amerikai büntető igazságszolgáltatási rendszer tisztességes eljárás követelmé¬
nyének való megfelelése, valamint a faji diszkriminációval szembeni jogszabályok
megreformálására tett javaslatokat is felvázolja. Tajti Tibor írásában az igazság¬
szolgáltatás elleni bűncselekmények, valamint a csődeljárás közötti összefüggés
összehasonlító elemzését adja. Ugljesa Ugi Zvekié tanulmánya alapján globális
büntetőpolitika csak akkor lehet hatékony, ha elismeri a globális bűnüldözési kate¬
góriák, valamint a fenntartható fejlődés közötti összefüggést, és világos stratégiát
állít törekvéseinek középpontjába.
A büntetőeljárási jogról és nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló részt Cson¬
ka Peter rövid elmelkedese nyitja az uniós büntetőjog jövőjéről. Mirjan Dama$ka
a büntetőügyekben történő szabad bizonyítás jövőjét tekinti át. Fenyvesi Csaba
interdiszciplináris megközelítésben tárgyalja a büntetőeljárásban alkalmazott
szembesítéssel kapcsolatos kutatások eredményeit, következtetéseit és javaslatait.
Tanulmányában Artem Galushko az oroszországi koncepciós pereket elemzi, a
Krím-félsziget Orosz Föderációhoz való csatolását követő, ukrán állampolgárok
ellen indított 2014-es büntetőeljárások tükrében. Holé Katalin Európába teszi át a
fókuszt, és a tagállamok eljárási autonómiáját, az egyenértékűség és a hatékony ér¬
vényesülés elvét veszi górcső alá. Szomora Zsolt határon átnyúló büntetőügyekben
alkalmazott online tőrbe csalásról szóló írásában a bizonyítás kényes egyensúlyáról
ír, melynek egyaránt meg kell felelnie a nemzeti, uniós és európai emberi jogi el¬
várásoknak. Végül, de nem utolsósorban Tóth Mihály a bűnügyi eljárási garanciák
szemszögéből vizsgálja a leplezett eszközökkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
Az emberi jogokról szóló fejezetet Alexander Blankenagel nyitja a Covid19-in¬
tézkedések következetlenségéről, az alapvető jogok ehhez kapcsolódó eróziójáról
és az arányosság elvéről szóló aktuális írásával. Herbert Hanreich az emberi jo¬
gok pozitív jogi megalapozásának gyenge pontját az ,emberiesség" fogalmának
+13 +