Seite 14 [14]
BÁRD PETRA
megalapozásának nehézségeiről ír, reflektálva a hazai jogirodalom kapcsolódó
felvetéseire. Virág György No comment című írása frappánsan foglalja össze a
köznyelvben internetes trollkodásként elterjedő cselekmények alkotmányjogi meg¬
ítélését, és adja a jelenség pszichológiai magyarázatát.
A MÁSODIK KÖTET RÖVID ÁTTEKINTÉSE
Az angol és német nyelvű második kötet hasonló, ám a beérkező tanulmányok
témájához illeszkedő szerkezetet követ, így összesen hat nagy témakör köré épül
fel a könyv.
A nemzetközi büntetőjogról szóló fejezet Marjan Ajevski A jó banalitása című
cikkével indul — Hannah Arendt A gonosz banalitása című művére, valamint a
náci erőszakszervezet arctalan elkövetőire való egyértelmű utalással. Egyben egy
másik bürokratikus gépezetre is kitér, ezúttal azonban a másik oldalról: a Nem¬
zetközi Büntetőbíróság szakértői jelentését tekinti át a nemzetközi bíróságokról
szóló szakirodalom kontextusában. Violeta Besirevid iräsaban a beketeremtes és
megbékélés ad hoc nemzetközi büntetőbíróságok és hibrid bíróságok mandátu¬
mába való integrálásával kapcsolatos kérdéseket tárgyal. E gyakorlattal szemben
két különböző példát hoz: a nürnbergi pert, valamint a volt Jugoszlávia elleni
Büntetőtörvényszék esetét. Javid Gadirov az emberiség elleni bűncselekmények¬
kel összefüggő tettek jogszerűségére vonatkozó megközelítéseket elemzi, különös
tekintettel az elkövetők közös szándékának és közös terveinek megállapításával
kapcsolatos korlátokra. Elspeth Guild a Nemzetközi Büntetőbíróság európai jelen¬
tőségét fejti ki, kitérve arra, hogy az uniós intézmények élén álló személyek által
kitervelt és végrehajtott emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos vádak
kivizsgálása is jól jelzi a nemzetközi büntetőigazságszolgáltatás szerepét. Richard
Soyer és Stefan Schumann a transznacionális vállalatok globális gazdasági életben
betöltött szerepét, valamint a határokon átnyúló, súlyos emberi jogi jogsértések¬
ben való felelősségét elemzi. Írásukban a nemzetközi büntetőjog hatályának e
visszaélésekre történő kiterjesztésére kínálnak alternatív megoldásokat.
A büntető anyagi jogról, bűnügyi statisztikáról és börtönügyről szóló fejezet Hans¬
Jörg Albrecht írásával indul. Tanulmányában arról a jelenségről ír, mikor az ál¬
lamok a nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségek nyomán büntetőjogi
eszközökkel igyekeznek olyan hagyományos problémákra megoldást találni, mint a
gyűlöletbűncselekmények és a kirekesztés, azzal, hogy emberi jogi jogsértésekként
határozzák meg e cselekményeket. Jan Van Dijk a közönséges bűncselekményekre,
emberölésre és szervezett bűnözésre, korrupcióra nézve mutat be viktimizációs
statisztikákat, összehasonlítva az észak-, nyugat-, kelet- és dél-európai adatokat
s ]2 e