Oldal 13 [13]
OCR
EL6sz6 kihívásokat tárgyalja, amelyekkel nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazása során a magyar jogalkalmazónak szembe kell néznie. Kirs Eszter szintén a nemzetközi és nemzeti jog határmezsgyéjén mozog: az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) hatásait elemzi a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépés hazai színterén. Bárd Károl kapcsolódó fejezeteket gyűjtöttük y munkásságának leghangsúlyosabb része a büntetőeljárás-jog területére esik, amelyet az is jól tükröz, hogy ez a kötet legvaskosabb fejezete. Bánáti János és Mátyás Dénes gyakorló jogászként értekezik a hatályos büntetőeljárási törvény kapcsán felmerülő védői kihívásokról a büntetőeljárás nyomozati szakában. Barabás A. Tünde sértettről szóló tanulmányát Bárd Károly 1984-ben megjelenő , Alkalmazott" viktimológia Észak-Amerikában című cikke, valamint MTA-doktori munkája inspirálta. Farkas Ákos az angol esküdtszéki rendszer strukturális változásainak főbb vonalait ismerteti a kezdetektől napjainkig. Kadlót Erzsébet a büntetőeljárás minőségét meghatározó törvénybe foglalt elvek, biztosítékok és garanciák egymás nélkül értelmezhetetlen kombinációit tárgyalja. Karsai Krisztinának az elévülés európai büntetőjogi kérdéskörében születő tanulmánya Bárd Károlynak a történelmi igazságtétel elméleti kérdéseivel kapcsolatos érdeklődésére rímel. Kiss Anna Bűnbe esett esküdtek című tanulmányában a csoportdinamika szerepét vizsgálja Reginald Rose 12 dühös ember című drámájában. Polt Péter a 2017-es büntetőeljárási törvény egy jogtörténeti jelentőségű módosítása kapcsán járja körül a ne bis in idem elvét, és ezzel összefüggésben az ügyészség szerepét. Turi András bizonyítási igényt tárgyaló írásában azt vizsgálja, hogy miként lehet eljutni az igazsághoz a büntetőeljárásban szabályozott bizonyítási eljárás útján. Az Ünnepelt emberi jogi munkássága előtt is számos szerző tiszteleg e témakörbe tartozó tanulmánnyal. Noha szinte valamennyi esszét áthatotta az emberi jogias gondolkodás, ebben a fejezetben a büntetőeljáráshoz nem vagy nem szorosan kapcsolódó tanulmányokat gyűjtöttük össze. Fleck Zoltán esszéje az emberi jogok méltán jelentősnek tartott koncepcióját, elméletét és intézményeit gondolja újra a ,post-human rights" korszakban. Kádár András Kristóf a közösségek méltóságát védelmező magyar jogszabályok értékelését végzi el a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a közösségeket sértő kijelentésekkel kapcsolatos ítéletei fényében. Kis János az emberi jogi mozgalom magyarországi születésére emlékezik. Lévay Miklós egy iskolai ámokfutással kapcsolatos strasbourgi eset kapcsán elemzi az állam élethez való joggal kapcsolatos tevőleges alapjogvédelmi kötelezettségét. Majtényi László az Alkotmánybíróság és az Európa Tanács közös felelősségét boncolgatja a vélemény- és sajtószabadság rendszerszintű korlátozásában. Szigeti Péter tanulmányában azt a provokatív kérdést válaszolja meg, hogy hogyan lehetséges egyáltalán, hogy vannak emberi jogaink, azaz az emberi jogok elméleti «lle
