Oldal 13 [13]
EL6sz6
kihívásokat tárgyalja, amelyekkel nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazása
során a magyar jogalkalmazónak szembe kell néznie. Kirs Eszter szintén a nem¬
zetközi és nemzeti jog határmezsgyéjén mozog: az Egyetemes Időszakos Felülvizs¬
gálat (UPR) hatásait elemzi a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony
fellépés hazai színterén.
Bárd Károl kapcsolódó fejezeteket gyűjtöttük y munkásságának leghangsúlyo¬
sabb része a büntetőeljárás-jog területére esik, amelyet az is jól tükröz, hogy ez
a kötet legvaskosabb fejezete. Bánáti János és Mátyás Dénes gyakorló jogászként
értekezik a hatályos büntetőeljárási törvény kapcsán felmerülő védői kihívásokról
a büntetőeljárás nyomozati szakában. Barabás A. Tünde sértettről szóló tanulmá¬
nyát Bárd Károly 1984-ben megjelenő , Alkalmazott" viktimológia Észak-Ame¬
rikában című cikke, valamint MTA-doktori munkája inspirálta. Farkas Ákos az
angol esküdtszéki rendszer strukturális változásainak főbb vonalait ismerteti a
kezdetektől napjainkig. Kadlót Erzsébet a büntetőeljárás minőségét meghatározó
törvénybe foglalt elvek, biztosítékok és garanciák egymás nélkül értelmezhetetlen
kombinációit tárgyalja. Karsai Krisztinának az elévülés európai büntetőjogi kér¬
déskörében születő tanulmánya Bárd Károlynak a történelmi igazságtétel elméleti
kérdéseivel kapcsolatos érdeklődésére rímel. Kiss Anna Bűnbe esett esküdtek című
tanulmányában a csoportdinamika szerepét vizsgálja Reginald Rose 12 dühös em¬
ber című drámájában. Polt Péter a 2017-es büntetőeljárási törvény egy jogtörténeti
jelentőségű módosítása kapcsán járja körül a ne bis in idem elvét, és ezzel összefüg¬
gésben az ügyészség szerepét. Turi András bizonyítási igényt tárgyaló írásában azt
vizsgálja, hogy miként lehet eljutni az igazsághoz a büntetőeljárásban szabályozott
bizonyítási eljárás útján.
Az Ünnepelt emberi jogi munkássága előtt is számos szerző tiszteleg e témakörbe
tartozó tanulmánnyal. Noha szinte valamennyi esszét áthatotta az emberi jogi¬
as gondolkodás, ebben a fejezetben a büntetőeljáráshoz nem vagy nem szorosan
kapcsolódó tanulmányokat gyűjtöttük össze. Fleck Zoltán esszéje az emberi jogok
méltán jelentősnek tartott koncepcióját, elméletét és intézményeit gondolja újra a
,post-human rights" korszakban. Kádár András Kristóf a közösségek méltóságát
védelmező magyar jogszabályok értékelését végzi el a strasbourgi Emberi Jogok
Európai Bíróságának a közösségeket sértő kijelentésekkel kapcsolatos ítéletei fé¬
nyében. Kis János az emberi jogi mozgalom magyarországi születésére emlékezik.
Lévay Miklós egy iskolai ámokfutással kapcsolatos strasbourgi eset kapcsán elemzi
az állam élethez való joggal kapcsolatos tevőleges alapjogvédelmi kötelezettsé¬
gét. Majtényi László az Alkotmánybíróság és az Európa Tanács közös felelősségét
boncolgatja a vélemény- és sajtószabadság rendszerszintű korlátozásában. Szigeti
Péter tanulmányában azt a provokatív kérdést válaszolja meg, hogy hogyan le¬
hetséges egyáltalán, hogy vannak emberi jogaink, azaz az emberi jogok elméleti
«lle