Page 12 [12]
OCR
BÁRD PETRA kérdését körüljáró tudományos műveiben, és újabban a Múlt és Jövő folyóirat hasábjain megjelenő műveiben. Végül az idegen nyelvű kötet utolsó nagy témája a jogállamiság. Bárd Károly az EBESZ rendszeres külső szakértője, legutóbb a lengyel bírósági , reformot" véleményezte. Két véleményének témája, a lengyel legfelső bíróság és a fegyelmi tanács átalakítása időközben megjárta az Európai Bíróságot is." Számos külföldi bírói reformhoz is segítséget nyújtott, így segédkezett a grúz, a kazah, az olasz és a tunéziai bírósági rendszer átalakításánál is. AZ ELSŐ KÖTET RÖVID ÁTTEKINTÉSE Mind a magyar, mind az idegen nyelvű kötetet életútinterjú nyitja, amelyet Kazai Viktor Zoltán értő kérdései strukturáltak. A magyar nyelvű kötet ezután Király Tibor köszöntőjével, továbbá a szakmai közösség két emblematikus képviselőjének, Kéri Lászlónak és Kukorelli Istvánnak személyes, baráti hangvételű írásával indul, akik az Ünnepelt karrierjét a kezdetektől végigkísérték. Ezek után három fő részre osztottuk a tanulmányokat. A jogelmélet, kriminálpolitika és jogtörténet fejezetben alapvető, átfogó kérdésekkel foglalkoznak a jogtudós-, kriminológusprofesszorok. Gellér Balázs Nietzschéről, hatalomról, államról, a demokrácia helyénvalóságáról és nehézségeiről osztja meg gondolatait. Gönczöl Katalin a világméretű gazdasági és társadalomszerkezeti átalakulásra adott politikai-hatalmi válaszreakciók közül egy nemzetek felett átívelő, markáns globális jelenséget, a késő modernitás büntetőpopulizmusát vizsgálja. Korinek László jogfilozófiai, kriminológiai fejtegetése a bűnözést elősegítő körülményekről szól, elsősorban a racionális döntések elmélete mentén. Mezey Barna a magyar büntetőjog fejlődéséhez nyújt terminológiai adalékot Fogság és rabság című írásában. Várady Tibor Jog és hevületek című tanulmányában a büntetendő magatartásokról, ideológiai hevületekről és egyéb, például statisztikai szempontoknak alávetett büntetésekről értekezik. A büntető anyagi jogi fejezetet Belovics Ervin fejezete nyitja, aki Finkey Ferenc nyomán vizsgálja a bűnhalmazatot, halmazati és összbüntetést. Herke Csongor a médiában megjelenő modern kriminalisztikai módszerek büntetőeljárásra gyakorolt hatását tekinti át. Hollán Miklós tanulmánya az anyagi és eljárásjog határmezsgyéjén helyezkedik el: a nulla poena sine lege elvének anyagi büntetőjogon túli szerepét elemzi. Hoffmann Tamás azokat a nemzetközi büntetőjogi 1 CJ, C-619/18 Commission v Poland (Independence of the Supreme Court), 24 June 2019, ECLI:EU:C:2019:531; C-791/19 Commission v Poland (Régime disciplinaire des juges), 8 April 2020, ECLI:EU:C:2020:277. «10 ¢
