Page 12 [12]
BÁRD PETRA
kérdését körüljáró tudományos műveiben, és újabban a Múlt és Jövő folyóirat ha¬
sábjain megjelenő műveiben.
Végül az idegen nyelvű kötet utolsó nagy témája a jogállamiság. Bárd Károly
az EBESZ rendszeres külső szakértője, legutóbb a lengyel bírósági , reformot" vé¬
leményezte. Két véleményének témája, a lengyel legfelső bíróság és a fegyelmi
tanács átalakítása időközben megjárta az Európai Bíróságot is." Számos külföldi
bírói reformhoz is segítséget nyújtott, így segédkezett a grúz, a kazah, az olasz és
a tunéziai bírósági rendszer átalakításánál is.
AZ ELSŐ KÖTET RÖVID ÁTTEKINTÉSE
Mind a magyar, mind az idegen nyelvű kötetet életútinterjú nyitja, amelyet Kazai
Viktor Zoltán értő kérdései strukturáltak. A magyar nyelvű kötet ezután Király
Tibor köszöntőjével, továbbá a szakmai közösség két emblematikus képviselőjének,
Kéri Lászlónak és Kukorelli Istvánnak személyes, baráti hangvételű írásával indul,
akik az Ünnepelt karrierjét a kezdetektől végigkísérték.
Ezek után három fő részre osztottuk a tanulmányokat. A jogelmélet, krimi¬
nálpolitika és jogtörténet fejezetben alapvető, átfogó kérdésekkel foglalkoznak a
jogtudós-, kriminológusprofesszorok. Gellér Balázs Nietzschéről, hatalomról, ál¬
lamról, a demokrácia helyénvalóságáról és nehézségeiről osztja meg gondolatait.
Gönczöl Katalin a világméretű gazdasági és társadalomszerkezeti átalakulásra
adott politikai-hatalmi válaszreakciók közül egy nemzetek felett átívelő, markáns
globális jelenséget, a késő modernitás büntetőpopulizmusát vizsgálja. Korinek
László jogfilozófiai, kriminológiai fejtegetése a bűnözést elősegítő körülményekről
szól, elsősorban a racionális döntések elmélete mentén. Mezey Barna a magyar
büntetőjog fejlődéséhez nyújt terminológiai adalékot Fogság és rabság című írá¬
sában. Várady Tibor Jog és hevületek című tanulmányában a büntetendő maga¬
tartásokról, ideológiai hevületekről és egyéb, például statisztikai szempontoknak
alávetett büntetésekről értekezik.
A büntető anyagi jogi fejezetet Belovics Ervin fejezete nyitja, aki Finkey Fe¬
renc nyomán vizsgálja a bűnhalmazatot, halmazati és összbüntetést. Herke Cson¬
gor a médiában megjelenő modern kriminalisztikai módszerek büntetőeljárásra
gyakorolt hatását tekinti át. Hollán Miklós tanulmánya az anyagi és eljárásjog
határmezsgyéjén helyezkedik el: a nulla poena sine lege elvének anyagi bünte¬
tőjogon túli szerepét elemzi. Hoffmann Tamás azokat a nemzetközi büntetőjogi
1 CJ, C-619/18 Commission v Poland (Independence of the Supreme Court), 24 June 2019,
ECLI:EU:C:2019:531; C-791/19 Commission v Poland (Régime disciplinaire des juges), 8
April 2020, ECLI:EU:C:2020:277.
«10 ¢