Seite 173 [173]
OCR
172] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban kell működniük múzeumokkal, kulturális és oktatási intézményekkel, indexelniük kell az elemeket és tematikus rendszerben kereshetővé kell tenniük azokat. Erre a komplex tevékenységre az Oral History in the Digital Age projekt kínál interdiszciplináris jó gyakorlatokat." A könyvtárosok segítenek a hallgatóknak az információk keresésében, szelekció jában és értékelésében, legyen szó a források bármely típusáról, primer, szekunder vagy tercier, illetve online vagy printformátumról. Azonban a könyvtár kulturális tér is, a hallgatók információs műveltségének fejlesztésének színtere, ahol megtanulják, hogyan lehet rendszerezni a forrásokat, és hogy milyen kritériumok alapján tekinthetik hitelesnek azokat. A könyvtárban található információkat a hallgatók adatvezérelt történetekben vizualizálhatják vagy transzmediális narratívába rendszerezhetik azokat. A levéltárak lehetőséget kínálnak a családfakutatásra, és a források kiváló alapanyagot szolgáltatnak egy személyes digitális történet elkészítéséhez. Leaf és Diaz (2017) jó gyakorlatában a hallgatóknak olyan orvostörténeti múzeumból származó tárgyak története után kellett nyomozniuk, amelyeknek használata ma már nem ismeretes. Hecker (2021) a helytörténet-oktatásban mutat be olyan jó gyakorlatot, amelyben a virtuális könyvtárak szolgáltatásai és a levéltári foglalkozások kapcsolódnak össze. A könyvtár és a levéltár nemcsak a kutatás, hanem a tágabb értelemben vett művelődés tere is. Számos könyvtár rendez író-olvasó találkozót vagy szervez könyvklubot. Nagy (2004) úgy véli, hogy a könyvtár ideális hely rendszeres biblioterápiás foglalkozások számára, és javasolja a biblioterápiás kurzusok integrációját a magyarországi könyvtárosképzésbe. 2.3. Újságírás A médiumelmélet, a politológia, az antropológia és a szociológia határterületén helyezkednek el azok a tömegkommunikációs narratívák, amelyeket jellemzően politikai szereplők vagy médiaintézmények tesznek közzé a közösségi média különböző platformjain. A kommunikáció és médiatudományi képzések kurzusain érdemes megvizsgálni ezeknek a mikronarratívumoknak a szerkezetét, szeriális publikálási rendszerét, valamint a célcsoport reakcióit. A szisztematikus tanórai elemzés része lehet, hogy a hallgatók a vizuális és verbális manipuláció eszközeit azonosítják, és a virálisan terjedő, szándékosan generált politikai narratívák hatásmechanizmusát is feltárják. A hírnarratívumokat ugyanakkor meg lehet közelíteni az előállítás szociológiai vizsgálatával is, amely során fontos szempont a hírvalóság gyártása mögötti szervezeti háttér rekonstruálása. A web 2.0-ás hírfolyam elemzése során vitatéma lehet, hogy vajon mennyiben játszanak szerepet a kapuőrök a szelekciós folyamatokban, milyen szerepe van a hírigazgatónak, a szerkesztőknek, a riportereknek és a vágó°° http://ohda.matrix.msu.edu/
