Seite 173 [173]
172] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
kell működniük múzeumokkal, kulturális és oktatási intézményekkel, indexelniük
kell az elemeket és tematikus rendszerben kereshetővé kell tenniük azokat. Erre a
komplex tevékenységre az Oral History in the Digital Age projekt kínál interdisz¬
ciplináris jó gyakorlatokat."
A könyvtárosok segítenek a hallgatóknak az információk keresésében, szelekció ¬
jában és értékelésében, legyen szó a források bármely típusáról, primer, szekunder
vagy tercier, illetve online vagy printformátumról. Azonban a könyvtár kulturális
tér is, a hallgatók információs műveltségének fejlesztésének színtere, ahol megta¬
nulják, hogyan lehet rendszerezni a forrásokat, és hogy milyen kritériumok alap¬
ján tekinthetik hitelesnek azokat. A könyvtárban található információkat a hall¬
gatók adatvezérelt történetekben vizualizálhatják vagy transzmediális narratívába
rendszerezhetik azokat. A levéltárak lehetőséget kínálnak a családfakutatásra, és a
források kiváló alapanyagot szolgáltatnak egy személyes digitális történet elkészí¬
téséhez. Leaf és Diaz (2017) jó gyakorlatában a hallgatóknak olyan orvostörténe¬
ti múzeumból származó tárgyak története után kellett nyomozniuk, amelyeknek
használata ma már nem ismeretes. Hecker (2021) a helytörténet-oktatásban mutat
be olyan jó gyakorlatot, amelyben a virtuális könyvtárak szolgáltatásai és a levéltá¬
ri foglalkozások kapcsolódnak össze.
A könyvtár és a levéltár nemcsak a kutatás, hanem a tágabb értelemben vett mű¬
velődés tere is. Számos könyvtár rendez író-olvasó találkozót vagy szervez könyv¬
klubot. Nagy (2004) úgy véli, hogy a könyvtár ideális hely rendszeres biblioterápiás
foglalkozások számára, és javasolja a biblioterápiás kurzusok integrációját a ma¬
gyarországi könyvtárosképzésbe.
2.3. Újságírás
A médiumelmélet, a politológia, az antropológia és a szociológia határterületén
helyezkednek el azok a tömegkommunikációs narratívák, amelyeket jellemzően
politikai szereplők vagy médiaintézmények tesznek közzé a közösségi média kü¬
lönböző platformjain. A kommunikáció és médiatudományi képzések kurzusain
érdemes megvizsgálni ezeknek a mikronarratívumoknak a szerkezetét, szeriális
publikálási rendszerét, valamint a célcsoport reakcióit. A szisztematikus tanórai
elemzés része lehet, hogy a hallgatók a vizuális és verbális manipuláció eszközeit
azonosítják, és a virálisan terjedő, szándékosan generált politikai narratívák hatás¬
mechanizmusát is feltárják.
A hírnarratívumokat ugyanakkor meg lehet közelíteni az előállítás szociológiai
vizsgálatával is, amely során fontos szempont a hírvalóság gyártása mögötti szer¬
vezeti háttér rekonstruálása. A web 2.0-ás hírfolyam elemzése során vitatéma lehet,
hogy vajon mennyiben játszanak szerepet a kapuőrök a szelekciós folyamatokban,
milyen szerepe van a hírigazgatónak, a szerkesztőknek, a riportereknek és a vágó¬
°° http://ohda.matrix.msu.edu/