Page 169 [169]
168 | Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
minden videóban megjelent a pitchre jellemző vizuális elem: a beszélő szemkon¬
taktust vesz fel a nézővel; de volt, aki animációt készített, és liftben felvett dialógus
is szerepelt az egyik videóban (Vieira Vasconcelos g Balula, 2021).
Új termékek, szolgáltatások tervezésekor figyelembe kell venni a makroökonómiai
folyamatokat is. A közgazdaságtan új, tudományközi aldiszciplínája a narratív köz¬
gazdaságtan, amely azokkal a narratív stuktúrákkal foglalkozik, amelyek a gazdasági
élet szereplőinek racionális döntéseit befolyásolják. Minden korszaknak megvan¬
nak a maga irányadó narratívái, amelyek keretei közé beilleszthetőek a történelmi
és gazdasági folyamatok eseményei. A gazdasági folyamatokat narratívák segítsé¬
gével magyarázza és keretezi az emberiség. A Nobel-díjas közgazdász, Robert J.
Shiller (2019) sorra veszi azokat az alaptörténeteket, amelyeknek mutációi az adott
kor szellemének megfelelően aktualizálódnak az elbeszélésekben, és tükrözik a kor
gazdasági, politikai és kulturális kihívásait. Ilyen virálisan terjedő, népszerű nar¬
ratíva napjainkban a bitcoinnarratíva, amely magában foglalja a fiatalos, innova¬
tív és anarchista gondolkodás győzedelmeskedését a bürokratizmus és az állami
felügyelet felett, és a bitcoin rejtélyes eredetét és értékét körbelengi egyfajta misz¬
tikus aura is. Valójában azonban a kriptovaluta önmagában nem értékes egészen
addig, amíg az emberek tömegesen azt nem gondolják, hogy az. Korunk másik, a
19. századi ludditák óta népszerű narratívája, hogy a gépek terjedése miatt az em¬
berek elveszítik munkájukat. Különösen a robotizáció, a mesterséges intelligencia
fejlődése erősíti a pesszimista munkaerőpiaci víziókat, és ezáltal az emberek eg¬
zisztenciális szorongását.
Shiller úgy véli, hogy a narratívák ismerete legalább annyit segít a gazdasági elem¬
zőknek, mint a statisztikai elemzések. A narratív strukturák ugyanakkor segítenek
abban is, hogy az elemzők az események ok-okozati rendszerének, a szereplők ér¬
tékrendjének, motivációjának figyelembevételével pontosabban tárják fel az össze¬
függéseket, és prognosztizálják a jövőbeli változásokat. Az elemzésben a kutatók
segítségére lehet a történettudomány, a neurolingvisztika, a politológia, a szocio¬
lógia, a pszichológia, az antropológia és az irodalomtudomány kutatási-elmezési
konvenciói. Mivel a narratívák hatással vannak gazdasági folyamatokra, Shiller úgy
véli, hogy a gazdasági elemzések tárgyává kell tenni a narratívák hatásvizsgálatát is,
azaz hogy miként befolyásolták a gazdasági világ döntéseit. Shiller szerint a narra¬
tívák terjedését is figyelembe kell venni a kutatások során, ezért az epidemológiai
kutatási szemlélet is hasznos lehet a közgazdaságtan számára. Shiller analógiát állít
fel a vírus- és a narratívaterjedés között, megállapítva, hogy az interneten terjedő
gazdasági narratívák iránt eleinte heves az érdeklődés, amely egy idő után lecseng,
majd újra felbukkan ugyanaz az alaptörténet, csak más elbeszélés köntösében. Ilye¬
nek például a piaci, különösen az ingatlanpiaci fellendülést és visszaesést magyarázó
narratívák. A narratívumok különböző reprezentációk formájában is megjelenhet¬
nek, terjedhetnek dalként, viccként, elméletként vagy egyéb narratív struktúrában.
Shiller érdekes felvetése, hogy az egy alapkoncepció köré csoportosuló narratívák
egymást erősítik, mivel narratív elemeik kapcsolódhatnak egymáshoz - ezt ő narra¬
tív konstellációnak nevezi. Egy narratíva elemzésekor tehát mindig figyelembe kell