Seite 168 [168]
V. Digitális média és történetmesélés a felsőoktatás kurzusaiban ] 167
határozzák hovatartozásukat, identitásukat (Lambert, 2002/2013). Pratt édesanyjá¬
val készített digitális történetet saját nagymamájáról, aki egy kisközösség jelentős
alakja volt. A DST folyamata sok érzelmi gátat átszakított a családtagokban, akik
ettől kezdve számos családi történetet megosztottak egymással. A generációk közti
párbeszéd közösség- és hagyományteremtő ereje előhozta a résztvevőkből azokat
a történeteket, melyeket eddig senkinek nem mondtak el, és a közösség múltból
előhozott történeteiből alakult ki a csoportidentitás.
A településekhez és a lokális kisközösséghez kapcsolódó történetek a szemé¬
lyességet és az érzelmi komponenst is magukban hordozzák. A célcsoportok el¬
éréséhez marketingkommunikációs eszközként DST-t is lehet alkalmazni, mely¬
nek előnye, hogy a közös alkotásban a döntéshozók és a célcsoport tagjai is részt
vesznek. A videókban meg lehet szólaltatni turistákat, lakosokat, akik a régióban
átélt történeteiket mesélik el vagy a helyi szokásokról beszélnek. Ha elég érdekes a
digitális történet, akkor hatalmas utat fog bejárni a közösségi médiában (Clara g
Barbosa, 2021). Az online márkaépítés (branding) hatásos eszköze a digitális tör¬
ténet, mivel kompakt videóformátuma kedvező a közösségi médiában történő ter¬
jesztéshez. Az olyan céges önreprezentáció, amelynek narrációja közvetlenül hat
a célcsoportokra, képekkel és szöveggel egyaránt alátámasztja egy termék értékeit
(Lund, Cohan & Scarles, 2018).
Nemcsak a hely története, hanem egy helyi hőshöz kapcsolódó legenda is piaci
értéket jelent a turizmusban. Számos múzeum, tematikus park és egyéb turisztikai
szolgáltatás népszerűsíti szolgáltatásait a mítoszteremtés eszközével (Mitev, 2015).
Az Aguincumi Múzeum transzmédia-történetmesélést valósított meg, amikor a mú¬
zeum terében a látogatónak nemcsak az időszaki kiállítás tárgyainak megismerésé¬
re nyílt lehetősége, hanem interaktív videójátékkal ki lehetett próbálni, milyen volt
római harcosnak lenni, és a tematikus múzeumpedagógiai foglalkozások tovább¬
mesélték a korszak történetét. A cselekményvilág kiterjesztését kapcsolódó játékfil¬
mekkel, közösségimédia-bejegyzésekkel, történetmesélő játékokkal lehet folyatni.
A személyes brand közösségimédia-kommunikációjának különösen hatékony
eszköze az elevator pitch. Az érzékletes elnevezés arra a jelenségre utal, amikor egy
liftezésnyi ideje van csak az üzletembernek, hogy marketingszövegét elmondja. Épp
ezért a pitchszövegeknek rendkívül tömörnek, érthetőnek, lényegre törőnek, ugyan¬
akkor informatívnak és figyelemfelkeltőnek kell lennie. A személyes márka kiépíté¬
sében és népszerűsítésében remek lehetőség, ha a DST-t és a pitchet kombináljuk.
Spanyol hallgatök (n=49) LinkedIn-szakmaiprofilt készítettek, ahová feltöltötték
angol nyelvű személyes hangvételű pitch-digitálistörténetüket. A pitch szôvegé¬
nek megírásához a Twitter maximum 280 karakteres keretét vették alapul. A hall¬
gatóknak ügyelniük kellett arra, hogy szintetizáló jelleggel, de narratív struktúrá¬
ban mutassák be kompetenciáikat, céljaikat. Ennek érdekében a pitch 6 mondatos
technikáját a következőképpen alkalmazták: 1. általános helyzetleírás; 2. a jelenle¬
gi helyzet bemutatása kihívásaival, lehetőségeivel; 3. fordulópont bemutatása; 4—5.
kihívás-megoldás; 6. lezárás. A hallgatók kreatívan megoldották a feladatot. Szinte