Oldal 168 [168]
OCR
V. Digitális média és történetmesélés a felsőoktatás kurzusaiban ] 167 határozzák hovatartozásukat, identitásukat (Lambert, 2002/2013). Pratt édesanyjával készített digitális történetet saját nagymamájáról, aki egy kisközösség jelentős alakja volt. A DST folyamata sok érzelmi gátat átszakított a családtagokban, akik ettől kezdve számos családi történetet megosztottak egymással. A generációk közti párbeszéd közösség- és hagyományteremtő ereje előhozta a résztvevőkből azokat a történeteket, melyeket eddig senkinek nem mondtak el, és a közösség múltból előhozott történeteiből alakult ki a csoportidentitás. A településekhez és a lokális kisközösséghez kapcsolódó történetek a személyességet és az érzelmi komponenst is magukban hordozzák. A célcsoportok eléréséhez marketingkommunikációs eszközként DST-t is lehet alkalmazni, melynek előnye, hogy a közös alkotásban a döntéshozók és a célcsoport tagjai is részt vesznek. A videókban meg lehet szólaltatni turistákat, lakosokat, akik a régióban átélt történeteiket mesélik el vagy a helyi szokásokról beszélnek. Ha elég érdekes a digitális történet, akkor hatalmas utat fog bejárni a közösségi médiában (Clara g Barbosa, 2021). Az online márkaépítés (branding) hatásos eszköze a digitális történet, mivel kompakt videóformátuma kedvező a közösségi médiában történő terjesztéshez. Az olyan céges önreprezentáció, amelynek narrációja közvetlenül hat a célcsoportokra, képekkel és szöveggel egyaránt alátámasztja egy termék értékeit (Lund, Cohan & Scarles, 2018). Nemcsak a hely története, hanem egy helyi hőshöz kapcsolódó legenda is piaci értéket jelent a turizmusban. Számos múzeum, tematikus park és egyéb turisztikai szolgáltatás népszerűsíti szolgáltatásait a mítoszteremtés eszközével (Mitev, 2015). Az Aguincumi Múzeum transzmédia-történetmesélést valósított meg, amikor a múzeum terében a látogatónak nemcsak az időszaki kiállítás tárgyainak megismerésére nyílt lehetősége, hanem interaktív videójátékkal ki lehetett próbálni, milyen volt római harcosnak lenni, és a tematikus múzeumpedagógiai foglalkozások továbbmesélték a korszak történetét. A cselekményvilág kiterjesztését kapcsolódó játékfilmekkel, közösségimédia-bejegyzésekkel, történetmesélő játékokkal lehet folyatni. A személyes brand közösségimédia-kommunikációjának különösen hatékony eszköze az elevator pitch. Az érzékletes elnevezés arra a jelenségre utal, amikor egy liftezésnyi ideje van csak az üzletembernek, hogy marketingszövegét elmondja. Épp ezért a pitchszövegeknek rendkívül tömörnek, érthetőnek, lényegre törőnek, ugyanakkor informatívnak és figyelemfelkeltőnek kell lennie. A személyes márka kiépítésében és népszerűsítésében remek lehetőség, ha a DST-t és a pitchet kombináljuk. Spanyol hallgatök (n=49) LinkedIn-szakmaiprofilt készítettek, ahová feltöltötték angol nyelvű személyes hangvételű pitch-digitálistörténetüket. A pitch szôvegének megírásához a Twitter maximum 280 karakteres keretét vették alapul. A hallgatóknak ügyelniük kellett arra, hogy szintetizáló jelleggel, de narratív struktúrában mutassák be kompetenciáikat, céljaikat. Ennek érdekében a pitch 6 mondatos technikáját a következőképpen alkalmazták: 1. általános helyzetleírás; 2. a jelenlegi helyzet bemutatása kihívásaival, lehetőségeivel; 3. fordulópont bemutatása; 4—5. kihívás-megoldás; 6. lezárás. A hallgatók kreatívan megoldották a feladatot. Szinte
