Oldal 165 [165]
OCR
164] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogyan lehet a történetmesélést és a digitális eszközök használatát a fenti céloknak alárendelni a felsőoktatás különböző képzési területein. A könyv második részében felsorolt digitális narratívumtípusok lineáris vagy elágazásos felépítésű, kompakt verbális, vizuális vagy audiovizuális (re)prezentációk. A felsőoktatásban ezek a narratívumok megjelenhetnek a szemléltetés eszközeiként, de a leghatékonyabb alkalmazási forma, amikor a hallgatók maguk alkotnak digitális elbeszéléseket. Nemcsak a digitális eszközhasználat és a létrehozott produktum szakmai szempontból releváns tartalma miatt van jelentősége az alkotásnak, hanem a folyamat közben megmutatkozó, digitális eszközök segítségével megvalósuló kollaboráció és interperszonális kommunikáció miatt is, amely számos kompetenciaterület fejlődésére is hatással van. Készítsen bár mémet, dashboardot vagy infografikát, esetleg interaktív digitális elbeszélést vagy digitális történetet a hallgató, a folyamat során szelektál, kommunikál, értelmez és adekvát módon, célhoz rendelve alkalmaz IKT-eszközöket. 1. ÜZLETI KÉPZÉS A történetmesélés technikái marketing- és piackutatási kontextusban több szinten is relevánsak. Egyrészt a cégek klienseik termékkel kapcsolatos narratíváiból építik tovább márkájukat, amelyek alapján elkészítik annak további képi, verbális vagy audiovizuális promóciós narrációit. Az üzleti életben az elbeszélés emellett a szervezeti kultúra fejlesztésében és a makroszintű gazdasági folyamatok elemzésében is megjelenik. A szervezeti kultúra fejlesztésében fontos a munkatársak történeteken keresztül megmutatkozó tapasztalatainak és igényeinek felmérése. Musacchio Adorisio (2009) azt vizsgálta, hogy egy mikroközösségen belül milyen belső és külsö narrativák jelennek meg. Kutatása során megállapította, hogy a munkahelyi hétköznapok eseményeit a banki dolgozók narratív struktúrában, tehát kronologikusan és kauzális rendszerben helyezték el. A kutató a bankban végzett kutatás során a vezetőkkel (n-14) narratív interjút vett fel, amelynek soran a metakommunikativ jeleket is rögzítette, adadokat gyűjtött továbbá a helytörténeti múzeumból, a bank brosúráiból és honlapjáról is. Az elbeszélésekből kirajzolódott a cég teljes háttérnarratívája, a családi kézben lévő bank felvásárlásának története, amely további alnarratívákra tagolódott. Az elbeszélésekben felbukkant a bankhoz kötődő, helyi Fargo-mitosz, valamint megjelentek a nagy bank-kis bank kliséi és a családtörténetek is, amelyek kirajzolták a munkatársak kollektív emlékezetét és munkahelyi identitását. A kutató összetett képet kapott a banki döntéshozás és problémamegoldás logikájáról is, amelyet az operacionalizált költséghatékonyság jellemzett. A szervezet jellemző narratíváinak feltárása az arculatépítés forrása és a szervezeti identitás fejlesztésének eszköze. A dolgozók elbeszéléseiben körvonalazódik, milyen mértékben lojálisak, mennyire képesek azonosulni a cég aktuális értékrendjével, valamint kritikai reflexiók is előkerülhetnek. Az ideális szervezetben a dol
