Oldal 165 [165]
164] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogyan lehet a történetmesélést és a digitális esz¬
közök használatát a fenti céloknak alárendelni a felsőoktatás különböző képzési te¬
rületein. A könyv második részében felsorolt digitális narratívumtípusok lineáris
vagy elágazásos felépítésű, kompakt verbális, vizuális vagy audiovizuális (re)pre¬
zentációk. A felsőoktatásban ezek a narratívumok megjelenhetnek a szemléltetés
eszközeiként, de a leghatékonyabb alkalmazási forma, amikor a hallgatók maguk
alkotnak digitális elbeszéléseket. Nemcsak a digitális eszközhasználat és a létreho¬
zott produktum szakmai szempontból releváns tartalma miatt van jelentősége az
alkotásnak, hanem a folyamat közben megmutatkozó, digitális eszközök segítségével
megvalósuló kollaboráció és interperszonális kommunikáció miatt is, amely számos
kompetenciaterület fejlődésére is hatással van. Készítsen bár mémet, dashboardot
vagy infografikát, esetleg interaktív digitális elbeszélést vagy digitális történetet a
hallgató, a folyamat során szelektál, kommunikál, értelmez és adekvát módon, cél¬
hoz rendelve alkalmaz IKT-eszközöket.
1. ÜZLETI KÉPZÉS
A történetmesélés technikái marketing- és piackutatási kontextusban több szinten
is relevánsak. Egyrészt a cégek klienseik termékkel kapcsolatos narratíváiból építik
tovább márkájukat, amelyek alapján elkészítik annak további képi, verbális vagy
audiovizuális promóciós narrációit. Az üzleti életben az elbeszélés emellett a szer¬
vezeti kultúra fejlesztésében és a makroszintű gazdasági folyamatok elemzésében
is megjelenik.
A szervezeti kultúra fejlesztésében fontos a munkatársak történeteken keresz¬
tül megmutatkozó tapasztalatainak és igényeinek felmérése. Musacchio Adorisio
(2009) azt vizsgálta, hogy egy mikroközösségen belül milyen belső és külsö narrati¬
vák jelennek meg. Kutatása során megállapította, hogy a munkahelyi hétköznapok
eseményeit a banki dolgozók narratív struktúrában, tehát kronologikusan és kau¬
zális rendszerben helyezték el. A kutató a bankban végzett kutatás során a vezetők¬
kel (n-14) narratív interjút vett fel, amelynek soran a metakommunikativ jeleket is
rögzítette, adadokat gyűjtött továbbá a helytörténeti múzeumból, a bank brosúrái¬
ból és honlapjáról is. Az elbeszélésekből kirajzolódott a cég teljes háttérnarratívája,
a családi kézben lévő bank felvásárlásának története, amely további alnarratívákra
tagolódott. Az elbeszélésekben felbukkant a bankhoz kötődő, helyi Fargo-mitosz,
valamint megjelentek a nagy bank-kis bank kliséi és a családtörténetek is, amelyek
kirajzolták a munkatársak kollektív emlékezetét és munkahelyi identitását. A ku¬
tató összetett képet kapott a banki döntéshozás és problémamegoldás logikájáról
is, amelyet az operacionalizált költséghatékonyság jellemzett.
A szervezet jellemző narratíváinak feltárása az arculatépítés forrása és a szerve¬
zeti identitás fejlesztésének eszköze. A dolgozók elbeszéléseiben körvonalazódik,
milyen mértékben lojálisak, mennyire képesek azonosulni a cég aktuális értékrend¬
jével, valamint kritikai reflexiók is előkerülhetnek. Az ideális szervezetben a dol¬