Seite 164 [164]
V. Digitális média és történetmesélés
a felsőoktatás kurzusaiban
Az egyetemek kurzusainak felépítését, azok tartalmi kereteit az intézmények által
meghatározott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, ám a megva¬
lósításban az oktatók autonómiája érvényesül. A felsőoktatási intézményekben
módszerek sokasága jelenhetne meg, azonban a magyarországi egyetemi kurzusok
módszertanában még mindig a frontális tanulásszervezés, és elsősorban az előadás,
a szemléltetés, a vita és a magyarázat a jellemző, ami arra a tényre vezethető visz¬
sza, hogy viszonylag rövid idő alatt sok hallgatóhoz kell az ismereteket eljuttatni.
A katedrapedagógia fentről lefelé megvalósuló és oktatóközpontú ismeretátadá¬
sa helyett azonban mindinkább a hallgatóközpontú, korszerű IKT-eszközöket is
intergráló módszereket kellene megvalósítani a felsőoktatásban is (Ollé, 2010). Az
OECD ajánlása alapján a felsőoktatásnak fel kell vérteznie a hallgatókat a készségek
széles skálájával, hogy a tudásalapú és folyton változó társadalom kihívásainak meg
tudjanak felelni és képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Ennek a célnak
megfelelően a szaktárgyi ismeretátadás mellett problémaalapú, kompetenciafejlesz¬
tő módszerekkel kell a felsőoktatás módszertanát gazdagítani, amelyek fejlesztik a
hallgatók kritikai gondolkodását, kreativitását és kommunikációs készségét (Hoidn
& Kärkkäinen, 2014).
A felsőoktatásban is használható jó módszerek száma enyhe növekedést mutat,
és egyre több egyetem osztja meg innovatív oktatási gyakorlatát, amelyek egy nyílt
forráskódú felsőoktatási módszertani adatbázisban elérhetőek a Tempus Közalapít¬
vány honlapján 2017 óta." A Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóköz¬
pontja oktatásinformatikai kézikönyvet készített kifejezetten a felsőoktatás mód¬
szertanának fejlesztése céljából (Dringó-Horváth et al., 2020).
A történetmesélés különböző formái önálló vagy kiegészítő oktatási módszer¬
ként már nemcsak a köznevelésben, hanem egyre több felsőoktatási kurzusban is
helyet kapnak (Kubinger-Pillmann, 2022). Az integráció elsődleges célja a szemé¬
lyes és szakmai identitás (Lanszki, 2016c; Moss, 2017) feltárása, valamint olyan ál¬
talános soft skillek fejlesztése, mint a kritikai gondolkodás, a kommunikáció és a
szakmák közti együttműködés (Jamissen & Moulton, 2017). Ezenfeliil a képzési
kimeneti követelményekhez és a későbbi szakmai profilhoz is illeszthetőek a tör¬
ténetmesélés digitális formái.
°° https://tka.hu/nemzetkozi/9770/felsooktatas-modszertani-adatbazis