Seite 160 [160]
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás [ 159
azonban folyamatos, hiszen a tananyag magában foglal kvízkérdéseket is, illetve a
résztvevők hétről hétre egyéni értékelést kapnak részfeladataikkal kapcsolatban.
A hagyományos tartalomszervezésű kurzusok mellett megjelentek az interaktívabb
MOOC-formák is, amelyek támogatják a kurzusvezetővel való személyes kapcso¬
latfelvételt, és a tanulási folyamatot a hallgatói csoporton belüli párbeszéd határoz¬
za meg. Mivel a konnektivista szemléletmódot tükröző cMOOC-ok (community/
connectivist Massive Open Online Course) a kreatív, kooperatív és interaktív ta¬
nulást kívánják megvalósítani a tanulóközösségben, a háttérben dolgozó oktatók
a rendszeres feladatmegosztáson túl folyamatosan elérhetőek a tanulóközösség
tagjai számára, facilitátorként feladatuk a folyamatban elakadt hallgatók felkaro¬
lása, a tanácsadás, a munkákra adott nyilvános reflexió és a hozzászólások mode¬
rálása. Az ilyen kurzusok középpontjában az előre összeállított tartalmak egyszeri
publikálása és visszakérdezése helyett a tartalmak előállítása és kombinációja áll.
A facilitátorok a kérdések, problémák megoldásához a résztvevőket összekapcsol¬
ják, akik kooperatív munkaformában építhetik közösen tudásukat. A közösségi ta¬
nulás e dinamikus formája az írott, hangzó és audiovizuális tartalmak befogadásán
túl kreatív együttműködést tesz lehetővé. Ehhez csatornaként a résztvevők többféle
online platfomot is igénybe vehetnek, úgymint tanulástámogató keretrendszereket,
online virtuális tantermet a Second Life platformon, blogokat és közösségimédia-fe¬
lületeket. A hallgatók a folyamat során nyilvánosságra hozhatják tanulási részered¬
ményeiket, amelyekre reflexiókat kapnak tanulótársaiktól, akik szintén megosztják
a többiekkel alkotásaikat. A MOOC-okon a hallgatóknak lehetőségük nyílik egy¬
más közelebbi megismerésére és a közösségi tanulásra is.
A Coursera kurzuskínálatában a digitális történetmesélés csak egy a sok kurzus
közül, azonban a ds106 egyetlen koncepcióra építi fel összes cMOOC-ját." Az első
nyílt kurzust 2011 januárjában indította Jim Groom a Mary Washington Egyetemen
ds106 néven (Levine, 2013). A kurzus a DST fogalmát meglehetősen rugalmasan
- a Handler Miller (2004/2020) által meghatározott, tág keretben - értelmezi, és
minden digitális eszközzel készített narrációt befogad. A kurzus első két éve alatt
620 blog és 23 000 külső poszt jelent meg a ds106 tevékenységeihez kapcsolódóan,
és 800 ember publikált legalább egy MOOC-kal kapcsolatos tartalmat valamilyen
közösségi médiaplatformon
A kurzusokon nem egy központi keretrendszer a publikációs felület, hanem min¬
den hallgató a saját webfelületein osztja meg tartalmait. A d5106 honlapján szerepel
azoknak a platformoknak a neve, amelyek alkalmasak a kurzusokon való részvé¬
telhez (WordPress, Blogger, Tumblr), a hallgatök vitaföruma pedig a #ds106-tal jel¬
zett nyilvanos Twitter-csatorna, igy a resztvevök - akär szamukra ismeretlen sze¬
melyektöl is - folyamatos visszajelzéseket kapnak a közössegimedia-felületen vagy
saját blogjukon közzétett tartalmaikra. Újdonság továbbá, hogy a Mary Washing¬
ton Egyetem saját hallgatóinak indított digitális narratívaalkotó kurzusába külső
résztvevők is bekapcsolódhatnak blogjuk segítségével, tehát nem is annyira egye¬
44 http://ds106.us/