Page 158 [158]
OCR
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás ] 157 buzdította a csoporttagokat, hogy kritikájuk megfogalmazásában alkalmazzák az alábbi mondatkezdő fordulatokat: , Ha én lennék te, akkor ezt változtatnám meg... , Úgy érzem, kicsit több/kevesebb..." A hallgatóknak meg kellett tanulniuk, hogy ne vegyék személyes sértésnek társaik kritikáját, hanem a jobbító szándékot érezzék. Robin (2006) a problémaérzékeny kérdésfeltevést, az asszertív, tehát határozott, önérvényesítő, de nem másokba belegázoló kommunikációt, a konstruktív kritika gyakorlását nevezi meg a DST legfőbb pozitív hozadékaként. Az egymással való kommunikáció, a teendők szervezése, a koncepció kialakítása, a vélemények ütköztetése is pozitív hatással van a hallgatók kooperatív problémamegoldó képességére (Smeda et al., 2014), és a tudásszervezés kollaboratív jellege fejleszti az egyéni problémamegoldási képességet is (Hung et al., 2012; Gould g Schmidt, 2010; Preradovic et al., 2016). A jó digitális történet választ ad a kiindulásként megadott problémára annak alapos körüljárása és a személyes aspektus hozzáadása révén (Janurikné Soltész, 2017), segít a hallgatóknak, hogy elméleti tudásukat kutatási problémáik megfogalmazására használják (Rambe g Mlambo, 2014). A DST folyamata ugyanakkor pozitívan hat a munka világában fontos képességekre is, mint amilyen a problémaérzékenység, a helyzetfelismerő képesség, a kreativitás, az időbeosztás és a saját erőforrásokkal való célorientált gazdálkodás (Suwardy, Pan g Seow, 2013). Az időgazdálkodás tudatosabbá válik a DST lépéseinek betartása révén (Bandi-Rao g Sepp, 2014), és a hallgatók képessé válnak az önálló tanulásra, amely a life long learning záloga (Smeda et al., 2014; Robin, 2008). 7. A MOOC-OK ÉS A TÖRTÉNETMESÉLÉS Történetmesélés nemcsak integrált tanulási környezetben, hanem önálló nyilt oktatási kurzus formájában is megvalósulhat. A Massive Open Online Course (a tömeges részvételt lehetővé tévő, nyílt online kurzus, a továbbiakban MOOC) a távoktatás sajátos formája, melyen keresztül tömegek számára válik hozzáférhetővé az interneten keresztül egy-egy neves intézmény által szervezett kurzus. A kezdeményezés célja az, hogy minél szélesebb társadalmi kör számára legyen elérhető a művelődés azáltal, hogy a kurzushoz történő csatlakozás egyetlen feltétele az internetkapcsolat. Más városokból, országokból is lehet jelentkezni ezekre a kurzusokra, hiszen otthonról, a számítógép előtt ülve elsajítítható a heti rendszerességgel nyilvánosságra hozott tananyag. Nagy esély ez - többek között - a mozgáskorlátozottak számára, akik helyhezkötöttségük okán a tradicionális, offline kurzusok legtöbbjén nem tudnak részt venni. A MOOC demokratikus jellegét példázza továbbá, hogy előképzettség, anyagi helyzet figyelembevétele nélkül bárki ingyen beiratkozhat, akit a meghirdetett kurzus érdekel. A résztvevők száma sem korlátozott, így fordulhat elő, hogy egyes képzésekre több ezren jelentkeznek. Siemens (2012) a MOOC-ok két fajtáját különbözteti meg, az AMOOC-okat (eXtended MOOC) és a cMOOC-okat (community/connectivist MOOC). A tradicionálisabb jellegű, módszertani szempontból konzervatívabb szemléletmódot
