Page 158 [158]
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás ] 157
buzdította a csoporttagokat, hogy kritikájuk megfogalmazásában alkalmazzák az
alábbi mondatkezdő fordulatokat: , Ha én lennék te, akkor ezt változtatnám meg...
, Úgy érzem, kicsit több/kevesebb..." A hallgatóknak meg kellett tanulniuk, hogy ne
vegyék személyes sértésnek társaik kritikáját, hanem a jobbító szándékot érezzék.
Robin (2006) a problémaérzékeny kérdésfeltevést, az asszertív, tehát határozott,
önérvényesítő, de nem másokba belegázoló kommunikációt, a konstruktív kritika
gyakorlását nevezi meg a DST legfőbb pozitív hozadékaként.
Az egymással való kommunikáció, a teendők szervezése, a koncepció kialakítása,
a vélemények ütköztetése is pozitív hatással van a hallgatók kooperatív probléma¬
megoldó képességére (Smeda et al., 2014), és a tudásszervezés kollaboratív jellege
fejleszti az egyéni problémamegoldási képességet is (Hung et al., 2012; Gould g
Schmidt, 2010; Preradovic et al., 2016). A jó digitális történet választ ad a kiindu¬
lásként megadott problémára annak alapos körüljárása és a személyes aspektus hoz¬
záadása révén (Janurikné Soltész, 2017), segít a hallgatóknak, hogy elméleti tudásu¬
kat kutatási problémáik megfogalmazására használják (Rambe g Mlambo, 2014).
A DST folyamata ugyanakkor pozitívan hat a munka világában fontos képes¬
ségekre is, mint amilyen a problémaérzékenység, a helyzetfelismerő képesség, a
kreativitás, az időbeosztás és a saját erőforrásokkal való célorientált gazdálkodás
(Suwardy, Pan g Seow, 2013). Az időgazdálkodás tudatosabbá válik a DST lépé¬
seinek betartása révén (Bandi-Rao g Sepp, 2014), és a hallgatók képessé válnak az
önálló tanulásra, amely a life long learning záloga (Smeda et al., 2014; Robin, 2008).
7. A MOOC-OK ÉS A TÖRTÉNETMESÉLÉS
Történetmesélés nemcsak integrált tanulási környezetben, hanem önálló nyilt okta¬
tási kurzus formájában is megvalósulhat. A Massive Open Online Course (a tömeges
részvételt lehetővé tévő, nyílt online kurzus, a továbbiakban MOOC) a távoktatás
sajátos formája, melyen keresztül tömegek számára válik hozzáférhetővé az inter¬
neten keresztül egy-egy neves intézmény által szervezett kurzus. A kezdeményezés
célja az, hogy minél szélesebb társadalmi kör számára legyen elérhető a művelődés
azáltal, hogy a kurzushoz történő csatlakozás egyetlen feltétele az internetkapcsolat.
Más városokból, országokból is lehet jelentkezni ezekre a kurzusokra, hiszen ott¬
honról, a számítógép előtt ülve elsajítítható a heti rendszerességgel nyilvánosságra
hozott tananyag. Nagy esély ez - többek között - a mozgáskorlátozottak számára,
akik helyhezkötöttségük okán a tradicionális, offline kurzusok legtöbbjén nem
tudnak részt venni. A MOOC demokratikus jellegét példázza továbbá, hogy elő¬
képzettség, anyagi helyzet figyelembevétele nélkül bárki ingyen beiratkozhat, akit
a meghirdetett kurzus érdekel. A résztvevők száma sem korlátozott, így fordulhat
elő, hogy egyes képzésekre több ezren jelentkeznek.
Siemens (2012) a MOOC-ok két fajtáját különbözteti meg, az AMOOC-okat
(eXtended MOOC) és a cMOOC-okat (community/connectivist MOOC). A tra¬
dicionálisabb jellegű, módszertani szempontból konzervatívabb szemléletmódot