Oldal 157 [157]
OCR
156 I Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban ismerik az etikus adathasználat szabályait és az adattárolás biztonságos eszközeit. Képesek arra is, hogy saját kutatási stratégiát alakítsanak ki, amely alapján megtervezik és létrehozzák produktumaikat. Ezáltal megtanulják, hogyan kommunikáljanak kreatívan a külvilággal és társaikkal, valamint hogy hogyan vegyenek részt további online kollaborációkban. Számos empirikus kutatás bizonyítja, hogy ezeknek a kompetenciaterületeknek az együttes fejlesztése valósul meg olyan komplex digitális narratívaalkotási folyamatokban, mint amilyen a DST. A DST a 21. századi készségek fejlesztését szolgálja, értve ez alatt olyan területeket is, mint az információs, média-, illetve vizuális műveltség; továbbá a DST ösztönzi a hallgatókat és a tanárokat véleményük kifejezésére. A DST többféle képességet is fejleszt - ügymint a kutatäsi, szövegalkotäsi, rendszerezö, prezentäläsi, problemamegoldó képesség. A DST teljesítményre, problémamegoldó képességre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat eredménye bizonyítja (Yang g Wu, 2012; Xu et al., 2011; Hung et al., 2012). A tanulási folyamat során a hallgató egyéni alkotómunkája tempóját maga határozza meg, ami hozzájárulhat hatékony, önálló tanulási stratégiáinak kialakításához és a szociális készségek fejlődéséhez (Lanszki, 2016a). Egy köznevelésben végzett vizsgálatban kilencedikes tanulók pozitívumként élték meg, hogy a DST során kreatív tevékenységeikben megnyilvánulhatott autonómiájuk az aktív tanulás révén (Lanszki & Papp-Danka, 2017). Sadik (2008) is ügy velte, hogy a DST legföbb előnye, hogy az alkotó aktívan szervezi tudását, miközben kifejezi véleményét, míg Dörner, Grimm és Abawi (2002) azt hangsúlyozta, hogy a digitális történet alkotója és befogadója egyaránt aktív, hisz a befogadó egyben társszerző is, amennyiben a történetmesélő konstruktívan részt vehetett tanulótársa elbeszélésének alakításában. Yuksel, Robin és McNeil (2010) 173 oktatót kérdezett meg a világ különböző országaiból, hogy tapasztalataik alapján milyen képességeket fejleszt a DST. A tanárok 4596-a válaszolta, hogy a módszerrel támogatta a tananyag-elsajátítási folyamatot és fejlesztette tanulói fogalmazási képességét, technológiai-eszközhasználati jártasságát és prezentációs képességét. A pedagógusok 3596-a szerint fejlődött a tanulók kutatási, tervezési, szintetizáló és analizáló képessége, javultak időmenedzsmentszokásaik, és a forrásokhoz kritikus módon viszonyultak. A tanárok ezenkívül számos egyéb tanulói képesség fejlesztéséről is beszámoltak, amelyek közül kiemelték a reflektív és magasabb szintű, valamint a szociális készségek fejlődését. A DST folyamata támogatja a hallgatói kollaborációt csoporton belül és csoportok között is a problémamegoldás, az organizatorikus teendők ellátása érdekében, ugyanakkor a kész digitális történetek megvitatása a kérdésfeltevés és a véleménynyilvánítás területén fejleszti a hallgatókat (Reyes Torres et al., 2012; Smeda et al., 2014; Grant g Bolin, 2016). A DST során létrejövő interakciókkal a hallgatók hatékonyabban rendszerezik gondolataikat és adekvátabb kérdéseket tesznek fel. Az érvelés finomításának is jó módszere a DST, mivel a hallgatók megtanulják, hogyan lehet konstruktív, építő jellegű kritikát megfogalmazni egymás felé. A digitális történetek vetítése utáni csend megtörésére Bandi-Rao és Sepp (2014) arra
