Oldal 133 [133]
1321] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
Az internet és a komputációs környezet interaktív információszolgáltató és kommu¬
nikációs platformot biztosít a teljes narratívaalkotási folyamat során. A világhálóra
kapcsolt digitális eszközök alkalmasak az adatok tárolására és szerkesztésére, vala¬
mint a kommunikációt és a kollaborációt is lehetővé teszik. A digitális elbeszélések
készítéséhez szükséges a fizikai hardvereszközök (mint például az okostelefonok vagy
az asztali számítógépek), valamint az offline és online szoftverkörnyezet használata
is. A narratívum létrehozásához a hallgatók forráskutatást végeznek, amely során
a hipertextes és multimédiás információs környezetből kiválasztják forrásaikat, ame¬
lyeket asztali számítógépen vagy felhőalapú tárhelyeken tárolnak. Az információk
feldolgozása és a verbális, képi vagy audiovizuális elbeszélés szerkesztése szoftverek
segítségével történik. Ezek a kreatív műveletek kontaktóráktól függetlenül, saját
időbeosztás alapján is elvégezhetőek. Az online környezet lehetővé teszi, hogy az
alkotási folyamatot végigkísérje a hallgatók interaktív online kommunikációja és/
vagy kooperatív alkotótevékenysége, valamint hogy a narratívumok az internetes
megosztás révén publicitást kapjanak. A halmazok metszéspontjában az elektro¬
nikus eszközökkel megvalósított tanítás és tanulás esszenciája található. Az oktatás
csak a lépések és az eszközök pontos tervezésével valósítható meg, mely során az
oktatónak a modularitás, a szekvenciális felépítés elvét kell követnie és a digitális
rendszerek integrációját is meg kell valósítania.
Komenczi (2013) az elektronikus tanulási környezetet tehát nem a hagyományos
tanulási környezetek alternatívájaként képzeli el, hanem új, az információs társada¬
lomra jellemző elektronikus eszközökkel kiegészülő tanulási környezetnek tartja.
A digitális narratívumok létrehozása esetén sem választhatóak szét a kontakt-, ter¬
mi tanulási környezetben és az online térben megvalósuló tanulási tevékenységek.
A kontakt-, termi oktatási környezet kiegészül hálózattal támogatott oktatási kör¬
nyezettel, akár intézményi eszközök, akár a hallgatói mobileszközök használatáról
van szó, sőt, a teljes folyamat az intézmény online tanulástámogató keretrendsze¬
rével (Learning Management System = LMS) vagy virtuális környezettel (például
Second Life) is támogatható.
A digitális technológia terjedése lehetővé teszi az integrált tanulási környezet lét¬
rehozását, amelyben a technológia igazodik a személyes kapcsolatokra épülő, kon¬
takttanórai tevékenységekhez. A tanórai kommunikáció, az információmegosztás és
a kreatív alkotás céljaihoz hozzá lehet rendelni a digitális technológia eszközeit és
az internet adekvát funkcióit a tanulási eredmény optimalizálása érdekében. A ta¬
nulás hatékonysága integrált tanulási környezetben is a tanulói és tanári döntések¬
től, a tanulóközösség interaktivitásának mértékétől, a tevékenységek minőségétől
és mennyiségétől, valamint a tanulók bevonódásának mértékétől függ, nem pedig
az alkalmazott médiumtól és eszköztől. A valódi bevonódás következetes pedagó¬
giai tervezéssel és megvalósítással kialakított tevékenységközpontú oktatással ér¬
hető el (Ollé, 2015).
A 21. század tanulói számára magától értetődő, hogy digitális eszközeikkel hasz¬
nálják az internetet, amely könnyen elérhető, ám mennyiségileg behatárolhatatlan
és minőségileg nem feltétlenül megbízható adat- és információforrást jelent szá¬