Oldal 127 [127]
126 I Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
lentik (Szjt. 33-41. $§). Erre példa, amikor a szerző nem jelöli meg az , only non¬
commercial uses” CC-licencet (©).
Lanszki és Horváth (2017) a szerzői jogok tekintetében kiemeli, hogy a
facilitátornak minden esetben tájékoztatnia kell a résztvevőket, hogy a digitális
történetekben megjelenő képek és zenék jogtisztaságát, illetve a képeken megjele¬
nő személyek személyiségi jogait az alkotónak figyelembe kell vennie. Az esetle¬
ges jogi vitákban az alkotónak kell a nem megfelelő felhasználásért vállalnia a fe¬
lelősséget, a facilitátor ezért felelősségre nem vonható. Ha egy oktatási intézmény
honlapján vagy közösségimédia-oldalán közzéteszi a tanulók digitális történetét,
akkor maga az iskola is felhasználja az adott esetben szerzői jogi védelem alatt álló
műveket - mivel nyilvánossághoz közvetíti azokat -, hacsak nem áll fenn a szabad
felhasználás esete. Rendkívül fontos tehát felhívni a figyelmet a mások alkotásaival
történő megfelelő eljárásra.
A megfelelő eljárás azt jelenti, hogy az alkotó a külső forrásokból szerzett zenékre,
képekre a digitális történet utolsó diáján hivatkozik, azaz pontosan feltünteti a for¬
rások adatait (szerző, cím, befogadó mű/honlap, és ha van, a megjelenés évszáma).
Az Szjt IV. fejezete bőven tárgyalja a szabad felhasználás eseteit. Ezek közé tar¬
tozik az idézés (Szjt. 34. § [1] bekezdés), az átvétel (Szjt. 34. § [2] bekezdés) és a
mű iskolai célú átdolgozása (Szjt. 34. § [4] bekezdés), azonban mindhárom esetben
szükségszerű az eredeti mű szerzőjének megnevezése.
Az iskolai gyakorlatban még nem automatikus az az elvárás, hogy a tanulók tel¬
jesen jogtiszta anyagokat állítsanak elő. Szerzői jogi bonyodalmak megelőzésére jó
áthidaló megoldás lehet, ha az alkotók (ez esetben a tanulók) eleve nyílt forráskó¬
dú, közkincsként megjelölt képi, zenei vagy videótartalmakat illesztenek digitális
történetükbe. Számos olyan könyvtári és oktatási adatbázis létezik, melynek tar¬
talmai a kulturális örökség részét képezve szabadon hozzáférhetőek és felhasznál¬
hatóak. Jó példaként említhető az Europeana és a The HeritageLab által meghir¬
detett Digital Storytelling Festival verseny, melyre bárki regisztrációs díj befizetése
nélkül beküldheti digitális történetét. A részvétel feltétele egyrészt az, hogy a di¬
gitális történetnek legalább egy nyílt forráskódú alkotást kell tartalmaznia, mely a
világ bármely kulturális intézmény által elérhetővé tett adatbázisából származhat.
A részvétel másik fontos feltétele, hogy a külső forrásokat a videóban meg kell ne¬
vezni. A versenyen való részvétel harmadik feltétele, hogy az alkotónak meg kell
jelölnie, hogy milyen CC-licencet szeretne érvényesíteni videójával kapcsolatban.
A kiválasztásban nagy segítséget nyújt a CC honlapja, amely magyar nyelvű licenc¬
választó alkalmazást is tartalmaz.
A DST jogi vonatkozásaihoz tartozik még a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvényben (továbbiakban Ptk.) szabályozott személyiségi jogok kérdésköre,
leginkább a képmáshoz és hangfelvételhez való jog kérdése is, mely előírja, hogy
kép- vagy hangfelvétel készítéséhez az illető hozzájárulása szükséges - kivéve, ha
tömegfelvételről vagy nyilvános szereplésről készült felvételről van szó (Ptk. 2:48
§ [1] és [2] bekezdés). A hivatkozott személyiségi jogokat tehát akkor tartja be az