Seite 125 [125]
124] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
minősülhet. Fontos tisztában lenni azzal, hogy az általános adatvédelmi rendelet
(General Data Protection Regulation = GDPR) értelmében személyes adatnak mi¬
nősül az , azonosított vagy azonosítható természetes személyre (sérintette) vonatkozó
bármely információ [...]" (2016/679 EU rendelet 4. cikk 1.).
Az adatkezelés bonyolultnak tűnő területe világossá válik, ha tisztázzuk, hogy ki
az adatkezelő, és van-e szakmai célja az adatokkal. Amennyiben a digitális törté¬
netet valaki saját használatra készítette, és a videót semmilyen oktatási vagy egyéb
szakmai célból nem mutatja be, akkor az úgynevezett otthoni vagy másként meg¬
fogalmazva magáncélú adatkezelés valósul meg. A GDPR értelmében
; [...] a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által
kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így
semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe" (2016/679
EU rendelet (18) preambulumbekezdés).
Ha viszont megjelenik a szakmai elem - oktatási vagy kutatási tevékenység esetén
-, akkor alkalmazni kell az adatvédelmi szabályokat. Adatkezelésnek minősül¬
nek a személyes adatokon végzett műveletek, mint például a gyűjtés, a rögzítés, a
rendszerezés, a tagolás, a tárolás, az átalakítás vagy a megváltoztatás, a lekérdezés,
a betekintés, a felhasználás és a hozzáférhetővé tétel - beleértve a nyilvánosságra
kerülést is (2016/679 EU rendelet 4. cikk 2.). Kutatás esetén egyértelműen maga
a kutató az adatkezelő, kutatóintézeti kutatásban pedig az intézet. Oktatás esetén
azonban bonyolultabb a helyzet. Tételezzük fel, hogy biológiaórára a tanuló szom¬
szédja tartós betegségéről készített digitális történetet, és felhasználta az érintett
fotóit, leleteit és a róla felvett videót. Első körben úgy tűnik, hogy a tanuló, illetve
mivel kiskorúról beszélünk, a szülő az adatkezelő. Feltételezhetnénk azt is, hogy
mivel a biológiatanár kérte a feladatot, ő az adatkezelő. A kérdés azonban nem ilyen
egyszerű. Mivel a felvételt tanórai feladat keretében mutatják be, annak tárolása,
vetítése és a többi adatkezelés az oktatási intézmény részéről valósul meg. A tanár
mint közalkalmazott nem a saját nevében jár el, nem ő lesz az adatkezelő, hanem
az intézmény, mely oktatási célokat valósít meg.
A későbbi bonyodalmak elkerülhetőek, ha a kutató-facilitátor és/vagy az oktatási
intézmény a DST alkalmazása előtt körültekintően jár el, és megfelelő adatvédel¬
mi kereteket alakít ki. Az adatkezelésnek meg kell felelnie az adatvédelmi alapel¬
veknek és szabályoknak - ilyen például a pontosság, a célhoz kötöttség és az adat¬
takarékosság. A folyamat előtt tájékoztatni kell a résztvevőket - kiskorúak esetén
a szülőket - a kialakított adatkezelési stratégiáról, és kérni kell a résztvevők (vagy
szüleik) hozzájárulását az adatok kezeléséhez. A DST-folyamat végén érdemes tá¬
jékoztatni a résztvevőket arról, hogy mindenkor megilletik őket az adatvédelmi jo¬
gok, tehát a(z): tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez (, az elfe¬
ledtetéshez"), adatkezelés korlátozásához, adathordozhatósághoz és tiltakozáshoz
való jog, valamint automatizált döntéshozatallal kapcsolatos jogok. Érdemes külön
figyelmet szentelni annak is, hogy adott esetben a DST etnikai származásra, politi¬