Page 120 [120]
OCR
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 119 Amennyiben a web 2.0-ás tartalmak narratológiai elemzésére vállalkozunk, úgy a bejegyzést a hozzá tartozó megjegyzésekkel együtt kell narratívumnak tekintenünk. A kiszolgáltatott helyzetű, áldozati szerepben lévő narrátorok (gondoljunk a #metoo-bejegyzesekre) közössegi médiában vagy tartalommegosztó portálon közzétett élettörténeti elbeszéléseire érkező kommentek vegyes képet mutatnak. Az aszinkron interakció és az arctalanság felszabadítja a felhasználók gátlásait. Ezekben az elbeszélésekben a narrátor a protagonista, aki dialógusba kerül ismerős vagy ismeretlen szereplőkkel. Az elbeszélésben szereplő antagonista az elkövető, és a történet kontextusa is kiderül a bejegyzésből. A nézőpont az elbeszélő és a kommentelő felhasználók részéről is általában E/1. Új elemzési szempont lehet, hogy hány lájkot kapott egy-egy hozzászólás, vagy milyen emotikonok szerepelnek egy-egy kommentben. A kutató segítségére lehet a médiadiskurzus-analízis is, amelyet elsősorban a közösségi médiában olvasható hírek megjelenésének vizsgálatára lehet alkalmazni. A megjelenített tartalmak értékelési szempontjai a következők lehetnek: 1. layout, szerkezeti felépítés; 2. téma; 3. szereplők; 4. nyelvezet (nyelvtan, retorikai fordulatok); 5. diskurzusstratégiák (manipulációs technikák kiemeléssel, keretezéssel; a szereplők bemutatásának módja; politikai színezet; legitimálási technikák); 6. ideológiai álláspont. Különösen a szegénység, a kriminalitás, a kisebbségi csoportok, valamint a migráció reprezentációinak vizsgálata teljes körű lehet ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével (Horbacauskiene, 2021). Dörnyei és Mitev (2015) úgy véli, hogy a netnográfia elsődleges célja, hogy az online fogyasztói csoportok magatartását és döntési mechanizmusát jobban megértsük. A felhasználók interaktivitását is lehetővé tévő új alkalmazások alapjaiban demokratizaltak a marketingkommunikaciot, ugyanis egy-egy termék vagy szolgáltatás valós jellemzőit a fogyasztók közvetlenül értékelhetik a közösségi médiaban vagy a kifejezetten közösségi minősítést lehetővé tévő közösségi platformokon. Az online értékelőfelületeken ötfokozatú, általában csillagokkal jelzett skálán lehet visszajelzést adni a szolgáltatásokról, emellett szóban és fényképekkel illusztrálva, tehát narratív eszközökkel is véleményt lehet nyilvánítani. Ezekhez az adatokhoz a kutató közvetlen beavatkozás nélkül is hozzáférhet. A közvetlen visszajelzések hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégek új szempontokat építsenek be minőségbiztosítási rendszerükbe, ugyanakkor azis a szolgáltatások és termékek színvonalának emelkedéséhez vezet, hogy a fogyasztók egymással kapcsolatba lépnek. Az olykor demokratikus, olykor szándékosan torzító fogyasztói magatartás elemzésében a kulturális antropológia netnográfiai megközelítése volt Csordás és Markos-Kujbus (2018) segítségére, akik szöveges és képi tartalomelemzéssel vizsgálták meg egy turisztikai desztináció felhasználói értékeléseit. A kutatóknak a fogyasztói narratívák elemzésével a manifeszt és látens tartalmakat is sikerült feltárniuk, ami egyrészt a potenciális vendégek számára jelentős információgazdagságot jelent, másrészt a céges döntéshozatalban is jelentősége lehet. A kutató vizsgálata során választhatja a kívülálló objektív szemszögét, ilyenkor ugyan kevesebbet tud meg a közösség belső dinamikájáról, de ez a megközelítés
