Page 118 [118]
OCR
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 117 mintázatok jellemzik a fiatalok tevékenységeit. Fehér az interjúk tartalomelemzése és a kérdőív eredményei alapján megállapította, hogy a megkérdezettek 70-8090-a önazonosnak tartja magát online önmegjelenítésével. A felmérésből az is kiderült, hogy a felhasználók döntéseiket szerepeik alapján hozzák meg, és hogy a nők elsősorban kapcsolatépítésre, míg a férfiak morális céljaik elérésre használják a közösségi médiát. A kutatás eredményei alapján Fehér úgy véli, hogy az online és offline identitás nem választható szét, az online csak egyfajta attribútuma az offline-nak. A szelf társas közegben pozitív énbemutatásra törekszik, hogy erősítse önértékelését, személyes márkáját az önmenedzseléssel építi. A felhasználók magánéletüknek ugyan csak egy részét teszik nyilvánossá, azonban mások történetei szükségesek az önreflexiójukhoz. Fehér (2019) egy későbbi kutatásában nagyobb nemzetközi mintán (n-60) vizsgálta az online döntési stratégiákat. A felhasználók 70%-a tudatosan alakította stratégiáit, kontrollálta digitális lábnyomát. A netnográfiai kutatások nagy többsége antropológiai és szociológiai jellegű, és közvetlenül a narratív reprezentációkra és azok hatására fókuszál. Az online önmegjelenítés mikronarratívumai tükrözik a narratív identitást, hiszen a felhasználó életútja fontosabb epizódjait rögzíti a közösségi médiában. A személyes bejegyzések mellett fontos adat egy személy online önmegjelenítésével kapcsolatban, hogy milyen tartalmakat oszt tovább, valamint milyen megjegyzéseket fűz más felhasználók tartalmaihoz. Ezeknek az adatoknak az elemzésével feltárhatóak egy személy nézetei, családi viszonyai, kultúrafogyasztási szokásai. Az online jelenlét időtartama vagy a posztok gyakorisága olyan adat, amelyet kvantitatív vizsgálatban is fel tud használni a kutató. A társadalomtudományi kutatásokban releváns kutatási téma lehet ugyanakkor annak vizsgálata is, hogy a felhasználó használ-e becenevet vagy avatárt (és ha igen, milyet), valamint alkalmaz-e képi tartalmai esztétizálására szűrőket. Szintén összetett kutatás lehet az is, ha a felhasználók közösségimédia-viselkedését és -identitását összehasonlítjuk a videójátékokban mutatott viselkedésükkel és virtuális identitásukkal. A felhasználók által manipulált, többnyire idealizált profilmegjelenítések megnehezítik a kutató dolgát, mivel nem minden esetben fedi a felhasználó valós szociokulturális státuszát a profilon látható adathalmaz. Ugyanakkor a felhasználók profilhasználata, aktivitása is eltérő, a magasan képzettek jobban védik adataikat, kevesebb reakciót adnak mások bejegyzéseire. Ennek ellenére Braga (2021) a digitális környezetet is az ember természetes szociális közegének tekinti, amely lehetővé teszi a felhasználók énreprezentációját és interakcióit is — ezáltal az indentitáskonstrukciók és a viselkedés vizsgálatát is. Mindez nagy módszertani kihívás elé állítja a kutatókat. Az etnográfiai megközelítésnek ugyanis előnyei, ám limitációi is vannak. A netnográfiai kutatás legnagyobb előnye, hogy az adatok könnyen hozzáférhetőek, ráadásul nem kutatási adatszolgáltatás céljából születtek, hanem természetes közegükben találhatóak. Az adatnyerés egyszerűnek tűnik, azonban az adatzaj hatalmas lehet — többek között a mesterségesintelligencia-botok adatközlései miatt is -, így akutatónak rengeteg energiát kell adattisztításra fordítania. Az adatmennyiség ugyanakkor percről percre változhat,
