OCR
96] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban ban, azonban a hírmédia alacsony szocioökonómiai hátterű romáival kapcsolatban a populáris tévéműsorok ráerősítettek a zenészcigány archetípus megjelenítésére. Ezekben a műsorokban az etnicitáshoz köthető másság mint kuriózum jelenik meg. Pólya Tamás (2019) azt vizsgálta, hogy a Gerbner-féle, elsősorban televíziós narratívumok hatásával kapcsolatos kultivációs elmélet értelmezhető-e a videójátékok narratív szintjén. Ezen kívül számos kutatás foglalkozik azzal, mennyire érthető a videójátékok fabulája, és mennyire követhető az elágazásos elbeszélés felépítése. A videójátékokkal kapcsolatos empirikus kutatások elsősorban a befogadói élmény különböző aspektusait veszik górcső alá, az adatgyűjtés validált kérdőívekkel, interjúkkal és tesztekkel történik. A vizsgált területek közé tartozik az interaktor elköteleződése (Narrative Engagement Ouestionnaire, Busselle & Bilandzic, 2009; Brockmeyer et al., 2009; User Engagement Scale, O’Brien et al., 2018), az agencia érzése (Sense of Agency Rating Scale, Pritchard et al., 2016), a belemeriilés-élmény (Transportation Scale, Appel et al., 2015). Gjal, Jorgensen, Ramso Thomsen & Bruni (2018) a jatékélmény neurológiai vizsgálatára vállalkozott, és EEG-vizsgálattal rögzítette, hogy a játék bizonyos eseményei milyen erősségű és előjelű stimulusokat váltanak ki az agyban. Ahogyan a videójáték-kutatásokból is látszik, az empirikus vizsgálatok a narratívumok befogadókra tett hatását több szinten tárják fel. A hagyományos befogadás- és hatásvizsgálatok az irodalmi és filmi narrációkkal kapcsolatosak. A kutatások egy részének fő fókusza az, hogy milyen előfeltételekre van szükség bizonyos narrációk befogadásához. A kutatások másik része a narráció pszichés és fiziológiai hatásrendszerét tárja fel. Tóth (2002) a narratívum megértésére vonatkozóan longitudinális kutatást végzett általános iskolás tanulók körében. Egyazon irodalmi szöveg narratív kivonatának értelmezését végezte el a kutató ugyanazoknál a diákoknál különböző életkori szakaszokban. A kutatásban három fontosabb megértési terület körvonalazódott: az adatok visszakeresésének, az események észlelésének és a fogalomértésnek a képessége. Vizsgálat tárgya volt továbbá az összefüggések felismerése, a valóságra vonatkozó háttérismeretek és az irodalmi szöveg összevetésének képessége, valamint az esztétikai üzenet. László (1996) az irodalmi szövegmegértés pszichológiai vizsgálatával az ember kognitív rendszerének modellezésére törekedett, az irodalmi művek végtelen számú szubjektív interpretációjában közös vonásokat keresve a megértés általános jellemzőire kívánt rávilágítani. Míg a kognitív szociálpszichológia az egyéni énelbeszéléseket vizsgálja és eszközül a történetnyelvtanokat alkalmazza, addig az irodalmi alkotások megértésének vizsgálatához más szemlélet szükséges. A kognitív pszichológia az irodalmi alkotások megértésének vizsgálatában a mű cselekménylogikájának befogadására koncentrál. A műmegértéshez a befogadónak mindenképp szüksége van cselekménymintázatok előzetes ismeretére, hiszen csak így tudja a hősök céljait és szándékait azonosítani. Az egyén csak saját társadalmi-kulturális ismeret- és élményrepertoárjának a terminusaival képes megérteni az irodalmi művet. László Moscovici (1988) szociális reprezentáció elméletét alapul véve dolgozta ki