Page 94 [94]
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 93
érzelmi állapotának változását vizsgálta a kutatócsoport a naplók szövegelemeinek
tartalomelemzésén keresztül. A vizsgálati csoport az előző kísérlethez hasonlóan
izolált extrém környezeti körülmények között tartózkodott huzamosabb ideig. Az
Antarktiszon áttelelő legénység (n-18) naplójából kiderült, hogy elsősorban a düh,
és kevésbé a szomorúság vagy a szorongás volt a jellemző érzelmi állapot a csoport¬
ban (Ehmann, Altbacker & Balazs, 2018).
A történetek időbeli szerkezetének és cselekményvazanak vizsgalata fontos szem¬
pontként jelenik meg minden olyan vizsgalatban, amelyben a természetesnyelv-fel¬
dolgozás elemzési eljárásai relevánsak. A szövegek pszichológiai jellegű vizsgálata a
személyes élmények kvalitatív elemzésére, valamint - a narratív szociálpszicholó¬
giában - a mentális működések, képességek feltárására irányul. Pólya Tibor (2020)
úgy véli, az elbeszélő érzelmi intelligenciájának mutatói nemcsak a történet tartal¬
mában jelennek meg közvetlenül, hanem az elbeszélés szerkezetének kialakításában
is. A történetnyelvtan szabályai szerint az elbeszélő a kezdeti bonyodalom megol¬
dása és a harmonikus állapot elérése érdekében problémamegoldási folyamatokba
bocsátkozik. A problémamegoldás sikerességére az elbeszélő reflektál történetében,
amelyben feltárul, hogy elegendő tudással rendelkezik-e a társas világ működésé¬
vel, valamint az érzelmek felismerésével és megértésével kapcsolatban. Az érzel¬
mileg intelligens elbeszélő figyelembe veszi hallgatósága befogadói sajátosságait
is, így képes történetét befogadhatóvá tenni. Az érzelmileg intelligensebb személy
elbeszélésének szerkezete kidolgozottabb, valamint változatosabb tér-időbeli pers¬
pektívát és sok narratív értékelést alkalmaz.
Iszály professzionális művészekkel és művészeti felsőoktatásban tanuló hall¬
gatókkal (n—72) felvett, szerhasználatra fókuszáló élettörténeti interjúinak nyelvi
struktúráiból következtetett a művészi alkotás és a pszichoaktív szerek használata
közötti összefüggésekre. A pszichoaktív szereket a művészek egyrészt feszültségfo¬
kozás miatt, másrészt relaxációs céllal használták. Az elbeszélésekből továbbá be le¬
hetett azonosítani azt is, hogy az alkohol és a kannabisz milyen hosszú távú hatással
van az adatközlők verbalis viselkedésére (Iszaj, Enmann, Griffiths & Demetrovics,
2018). Kalö (2012) szenvedelybetegsegekkel kapcsolatos kutatásában a narratív
megközelítéssel komplex módon tárta fel a szenvedélybeteg identitását, valamint
az aktuális állapothoz vezető okokat, a jelenre jellemző következményeket és a jö¬
vőbeli perspektívákat. A kutató droghasználati élettörténeti interjúkat (n—24) vett
fel, és az elbeszéléseket nem azok tartalmi kategóriáit, hanem a nyelvhasználat
szemantikai jellemzőit figyelembe véve, kognitív nyelvészeti és korpusznyelvészeti
eszközökkel elemezte. A kutatásban a nyelvi mintázatból kirajzolódott az adatköz¬
lők ágenciája, tehát hogy mennyire érzik képesnek magukat az események irányí¬
tására és kontrolljára.
Az egyéni betegségtörténetek, a patográfiák, a betegség megélésének szubjektív
és objektív körülményeit tematizáló szövegek is narratív elemzés tárgyát képezik.
Ezek a szövegek nem feltétlenül interjúból származó adatkorpuszok, hanem lehet¬
nek irodalmi művek, játékfilmek, de megjelenhetnek online felületeken, például
blogon és közösségi médiában is. Ezek az élettörténeti elbeszélések nem jelen ide¬