Seite 93 [93]
92] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
konzultációs ülések hatásvizsgálatához a terápia előtt és után a Parent Development
Interview-val felvett szövegek alapján következtetéseket lehetett levonni az anya sa¬
ját anyaságával kapcsolatos elképzeléseiről és agyermekéhez való viszonyáról. A 15
pre- és posztinterjú szövegének narratív elemzésével kirajzolódtak a szövegekből
tipikus mintázatok, mint például a bűntudat vagy a saját anyaszereppel kapcsola¬
tos idealizált kép (Lénárd, 2008).
A szociálpszichológia a perspektívafelvétel, azaz a mások helyzetébe való helyezke¬
dés képességét tárja a fel a narratív tartalomelemzés segítségével. A perspektívafelvétel
kognitív erőfeszítés következménye, melynek mögöttes folyamatait szövegek nar¬
ratív elemzésével lehet vizsgálni. Egy csoportról szóló elbeszélés a csoportidenti¬
tás elemeit, a szereplők gondolatainak, cselekedeteinek megjelenítését is magában
foglalja. A mentális állapotokat és akciókat a szövegben nyelvi kifejezések, például
érzelmeket kifejező igék vagy tulajdonságokat kifejező melléknevek gyakoriságának
mérésével lehet megvizsgálni. A magyarság történelmi traumáját tematizáló tan¬
könyvi narratívák vizsgálatában 1920 és 2000 között megjelent 22 tankönyv és 1920
és 2010 között megjelent 354 újságcikk tartalomelemzésére került sor a NarrCat¬
algoritmussal három független kódoló segítségével. A szövegekben a kognitív igék
alkalmazása mutatta a kollektív nemzeti trauma feldolgozottságának stádiumát
(Vincze, Ilg & Pólya Tibor, 2013). Fodor (2020) az Amerikai Egyesült Államokban
diaszpórában élő magyar származású emberek (n-17) generációról generációra
narratívában továbbadott etnokulturális identitását vizsgálta interjúk tartalomelem¬
zésének segítségével. Az elbeszélések kulturális és etnikai tartalmának hordozója
a magyar nyelv, amely önmagában is a csoport összetartásának eszköze, ugyanak¬
kor az elbeszélések és azok nyelvi eszközeinek elemzésével további identitásképző
elemeket tárt fel a kutató. A közösségben generációk között áthagyományozódott,
elsősorban családi emlékek előjöttek a mélyinterjúkban, amelyeknek a szövegéből
kirajzolódott a másod- vagy harmadgenerációs magyarok elbeszélt öröksége és iden¬
titásának metanarratívája is, ugyanis az intergenerációs narratívához kapcsolódtak
az egyéni elbeszélés reflektív elemei is. A felmenők kultúrája és a célország kultúrá¬
ja összekeveredett az elbeszélésekben, amelyekből egyrészt kirajzolódott a múlthoz
való kapcsolódás igénye, másrészt a betelepülő ősök sebezhetőségével és áldozataival
történő azonosulás és a többedgenerációs magyarok asszimilálódási folyamata is.
Nemcsak egyéni vagy csoportos identitáskonstrukciók feltérképezésére, hanem a
státuszmonitorozással diagnosztizálásra, sőt megjóslásra is lehet használni a narra¬
tív pszichológiai tartalomelemzést. Egy kutatócsoport űrstimulációs környezetben
vizsgálta, hogy egy esetleges marsi utazást milyen pszichikai tényezők befolyásol¬
hatnak. Az űrbéli társas elszigeteltség jelenségét hat tesztszemély naplóján keresz¬
tül vizsgálták, akik űranalóg szimulációs környezetben éltek 520 napon keresztül,
ami pont annyi idő, mint ha elutaznának a Marsra és vissza. A képzelt legénység
egyéni fizikális jóllétét, érzelmi státuszának alakulását és a csapatszellem változását
vizsgálták a kutatók a szövegelemek tartalomelemzésével (Ehmann, Balázs, Fülöp,
Hargitai, Kabai, Peley, Pólya Tibor, Vargha, Vincze, g László, 2011). Ezután a kép¬
zelt legénység optimális autonómiára való képességét, időtudatosságát, valamint