Oldal 92 [92]
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 91
A kogníció modullal a traumafeldolgozás mértéke mérhető fel, míg az időbeliség
modul a szubjektív időélmény feltárására alkalmas. A térbeliség modul a társas
közelítés és távolítás viszonyait segít feltérképezni borderline páciensek esetében.
A nagyobb modulok almoduljai összekapcsolódhatnak, és úgynevezett hipermodult
alkothatnak, amely relációs jelként módosíthatja a pszichotematikus modulokat.
A relációs modulokhoz tartozik: a tagadás, a társas referenciák és a tematikus sze¬
repek (Ehmann, Csertő, Ferenczhalmy, Fülöp, Hargitai, Kővágó, Pólya Tibor, Sza¬
lai, Vincze g László, 2014).
Először a "990-es években alkalmazták a terápiás progresszió megállapítására az
énelbeszélések pszichológiai és nyelvészeti szempontú tartalomelemzését. A vizsgálat
célja az volt, hogy szenvedélybetegek (n=16) angol nyelvü naplöinak tartalomelem¬
zésével feltárja, milyen nyelvhasználat jelzi előre a gyógyulást. Az autobiografikus
szövegek narratív kategóriáinak és értékelési kódrendszerének matematikai-sta¬
tisztikai elemzésével sikerült azonosítani, hogy azoknak a szövegeire, akik sikere¬
sen túljutottak függőségeiken, közös vonások voltak jellemzőek. Ezek a személyek
szövegükben olyan nyelvi elemeket használtak, amelyekkel kifejezték egyéni fejlő¬
désük fontosságát akár , pozitív értelmező akár , negatív reaktív" stílusban. Jellem¬
ző volt továbbá, hogy idővel kevésbé voltak kritikusak önmagukkal szemben, vagy
ha kritikusan is viszonyultak magukhoz, akkor pozitív gondolatokat fogalmaztak
meg a kezelési programmal kapcsolatban (Stephenson, László, Ehmann, Lefever
& Lefever, 1997).
A narratív pszichológia az elbeszélésekben a szubjektív élményeket vizsgálja. Az
eseményeket, a körülményeket és a szereplőket az elbeszélések mindig valamilyen
nézőpontból mutatják be. A perspektíva egyik összetevője a pszichológiai perspek¬
tíva, mely a történet szereplőinek érzelmi világába, viselkedésébe, gondolataiba en¬
ged betekintést. A másik összetevő a tér-időbeli perspektíva, mely az elbeszélő és az
elbeszélés téri és időbeli kapcsolódását mutatja. A narratívumokban ugyanakkor
megjelenik az elbeszélő értékelése is, amelyet befolyásolnak saját céljai, érzelmei,
vélekedései (Pólya Tibor, 2008).
Az elbeszélő tér-időbeli perspektívája - azaz saját elbeszéléséhez történő
metareflexiója - az általa használt igeidőkön keresztül mérhető. Az identitástör¬
ténetekben a stigmatizáló helyzetekkel való megküzdés sikeressége és az elbeszélő
identitásállapota is mérhető a segítségével. Pólya Tibor (2007) 20 homoszexuális
férfi és 20 mesterséges megtermékenyítésen áteső nő élettörténeti elbeszéléséből
azonosította az elbeszélő férfi, valamint női identitásállapotát. A férfiak coming out
történetüket mesélték el, míg a nők a testen kívüli megtermékenyítés folyamatát
-— mindkét helyzet a társadalmi és egyéni nemi identitáskonstrukciókat ütközteti.
Narratív pszichológiai tartalomelemzéssel, a nyelvi alakzatok, szövegstruktúrák
elemzésével az elbeszélő különböző pszichés állapotaiba nyer betekintést a kutató.
Ilyen értelemben az élettörténeti elbeszélésekben pszichopatológiai jelenségek, pszi¬
chés zavarok is megragadhatóak (Pohárnok, 2008). Tipikusan ilyenek a pszicho¬
terápiák élettörténeti reflexiói, vagy a célzott interjúkból származó szövegek. Kis¬
gyermeküket börtönben nevelő édesanyák számára készült szülő-gyerek terápiás és