Oldal 91 [91]
OCR
90] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban alakulásának feltárásához a legalkalmasabb a pedagógusok saját szakmai életút-elbeszéléseit megvizsgálni, mivel azok az összetett jelenség megértéséhez történeti és komplex vizsgálódást tesznek lehetővé (Szabolcs, 2012). A naplók, valamint az interjúval felvett vagy az elbeszélő által nyilvánosságra hozott E/1-ben megfogalmazott élettörténeti elbeszélések főszereplője maga az elbeszélő, aki narratívájában számot ad életútjának személyes identitáskonstrukciójáról (László, 2008). Az emlékek átadásának igénye erős közös traumát vagy történelmi fordulatot átélő csoportok esetén. A tanúbizonyság-típusú élettörténeti vallomásokból kirajzolódik a közös élménymező cizellált szerkezete. Az egyéni elbeszélések pszichológiai vizsgálatában különböző megközelítések érvényesíthetőek. A pszichológiai vizsgálatok egyik csoportja a narratívumok dialógusokban, egyéni befogadásban betöltött szerepére koncentrál. A főleg fikciós elbeszélések (például mesék, regények, filmek) az élettapasztalatok integrációjának fontos eszközei. A pszichoanalitikus irodalomban a történetek olyan fogódzókként jelennek meg, amelyek keretet adnak a tudattalan vágyaknak. A pszichoterápiás beszélgetésben megjelennek gyermekkori traumákat idéző énelbeszélések. A terapeuta feladata ilyenkor, hogy dialógust alakítson ki kliensével, aminek végeredménye a beteg számára is elfogadható narratívum (László, 1999). A pszichológiai vizsgálódások másik nagy csoportjában az élettörténeti narratívum primer vizsgálata áll, amelynek a tartalomelemzése hozzásegíti a kutatót, hogy feltérképezze az elbeszélő egyén vagy az elbeszéléseket létrehozó csoport pszichológiai jellemzőit. A tartalomelemzés interdiszciplináris megközelítése érvényesül a narratív pszichológiai kutatásokban. A korpusznyelvészet kutatási módszereit adaptálva létrejött a tudományterület új adatelemzési módszere, a narratív kategoriális elemzés. A narratív pszichológia alapelve, hogy egyének és csoportok különböző elvek alapján hozzák létre történeteiket. A szövegek kompozíciós elemei gépi úton adatredukción mennek keresztül, és a kutató (vagy újabban a mesterségesintelligenciaszoftver) a szöveget elemekre bontva pszichotematikus modulokat, hipermodulokat és relációs modulokat hoz létre, amelyek a különböző pszichológiai kategóriáknak megfeleltetve matematikai-statisztikai módszerekkel válnak elemezhetővé. Az így kapott empirikus eredmények segítségével leírható és megjósolható a narratívum alkotójának pszichológiai és identitásállapota. A narratív pszichológiai kutatások elemzési rendszere, a magyar fejlesztésű NarrCat modulokb6l all, és alapját a magyar nyelv általános alapjait jelentő szótárak, speciális pszichológiai szövegkorpuszok (többnyire krízishelyzetben lévő személyekkel vagy pszichiátriai kórképpel rendelkező személyekkel felvett interjúk), valamint különböző (nemzeti, etnikai, történelmi vonatkozású) identitásnarratívumok adják. A szövegelemeket a kutatók annotálják és modulokhoz rendelik. Az ún. pszichotematikus modulok fő modulja az ágencia, az értékelés, az érzelem és a kogníció, valamint a térbeliség és az időbeliség, amelyek további almodulokra tagolhatóak. Az érzelem modul segítségével feltárhatóak az identitáskonstrukciók és a traumafeldolgozottsag mértéke. Az értékelés és az ágencia modul a csoportközi elfogultság, a külső és belső csoportviszonyok vizsgálatában ad pontos képet.
