Oldal 91 [91]
90] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
alakulásának feltárásához a legalkalmasabb a pedagógusok saját szakmai életút-el¬
beszéléseit megvizsgálni, mivel azok az összetett jelenség megértéséhez történeti
és komplex vizsgálódást tesznek lehetővé (Szabolcs, 2012).
A naplók, valamint az interjúval felvett vagy az elbeszélő által nyilvánosságra ho¬
zott E/1-ben megfogalmazott élettörténeti elbeszélések főszereplője maga az elbe¬
szélő, aki narratívájában számot ad életútjának személyes identitáskonstrukciójáról
(László, 2008). Az emlékek átadásának igénye erős közös traumát vagy történelmi
fordulatot átélő csoportok esetén. A tanúbizonyság-típusú élettörténeti vallomá¬
sokból kirajzolódik a közös élménymező cizellált szerkezete.
Az egyéni elbeszélések pszichológiai vizsgálatában különböző megközelítések
érvényesíthetőek. A pszichológiai vizsgálatok egyik csoportja a narratívumok di¬
alógusokban, egyéni befogadásban betöltött szerepére koncentrál. A főleg fikciós
elbeszélések (például mesék, regények, filmek) az élettapasztalatok integrációjának
fontos eszközei. A pszichoanalitikus irodalomban a történetek olyan fogódzókként
jelennek meg, amelyek keretet adnak a tudattalan vágyaknak. A pszichoterápiás
beszélgetésben megjelennek gyermekkori traumákat idéző énelbeszélések. A te¬
rapeuta feladata ilyenkor, hogy dialógust alakítson ki kliensével, aminek végered¬
ménye a beteg számára is elfogadható narratívum (László, 1999). A pszichológiai
vizsgálódások másik nagy csoportjában az élettörténeti narratívum primer vizsgá¬
lata áll, amelynek a tartalomelemzése hozzásegíti a kutatót, hogy feltérképezze az
elbeszélő egyén vagy az elbeszéléseket létrehozó csoport pszichológiai jellemzőit.
A tartalomelemzés interdiszciplináris megközelítése érvényesül a narratív pszi¬
chológiai kutatásokban. A korpusznyelvészet kutatási módszereit adaptálva létre¬
jött a tudományterület új adatelemzési módszere, a narratív kategoriális elemzés.
A narratív pszichológia alapelve, hogy egyének és csoportok különböző elvek alap¬
ján hozzák létre történeteiket. A szövegek kompozíciós elemei gépi úton adatre¬
dukción mennek keresztül, és a kutató (vagy újabban a mesterségesintelligencia¬
szoftver) a szöveget elemekre bontva pszichotematikus modulokat, hipermodulokat
és relációs modulokat hoz létre, amelyek a különböző pszichológiai kategóriáknak
megfeleltetve matematikai-statisztikai módszerekkel válnak elemezhetővé. Az így
kapott empirikus eredmények segítségével leírható és megjósolható a narratívum
alkotójának pszichológiai és identitásállapota.
A narratív pszichológiai kutatások elemzési rendszere, a magyar fejlesztésű
NarrCat modulokb6l all, és alapját a magyar nyelv általános alapjait jelentő szótárak,
speciális pszichológiai szövegkorpuszok (többnyire krízishelyzetben lévő szemé¬
lyekkel vagy pszichiátriai kórképpel rendelkező személyekkel felvett interjúk), vala¬
mint különböző (nemzeti, etnikai, történelmi vonatkozású) identitásnarratívumok
adják. A szövegelemeket a kutatók annotálják és modulokhoz rendelik. Az ún.
pszichotematikus modulok fő modulja az ágencia, az értékelés, az érzelem és a
kogníció, valamint a térbeliség és az időbeliség, amelyek további almodulokra ta¬
golhatóak. Az érzelem modul segítségével feltárhatóak az identitáskonstrukciók
és a traumafeldolgozottsag mértéke. Az értékelés és az ágencia modul a csoport¬
közi elfogultság, a külső és belső csoportviszonyok vizsgálatában ad pontos képet.