Page 90 [90]
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 89
1. AZ ELBESZÉLT ÉLETTÖRTÉNET MINT FORRÁS
A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN
Az élettörténet feltárása a társadalomtudományokban, különösen a történettudo¬
mányokban, a szociológiában, a kulturális antropológiában és a pszichológiában
lehetőséget ad a kutatók számára arra, hogy az összetett társadalmi összefüggéseket
egyéni perspektívákon keresztül kvalitatív kutatásban feltárják.
Az élettörténeti elbeszélésekben a kisebb vagy nagyobb időközönként tagolt idő¬
vel, órákkal, napokkal, hetekkel, évszakokkal, évekkel és generációnyi évtizedekkel
találkozunk, valamint minden történetnek van protagonistája, antagonistája, továbbá
az epizódokban megoldásra váró kihívások és azok megoldásai vagy épp a kudarcok
jelennek meg. Minden befogadó számára ismerős kódrendszer a narratív struktú¬
ra, azonban a kutatók az elbeszélt történetek hétköznapi eseményeiből társadal¬
mi-történelmi problémákat tudnak közelebbről megvizsgálni (Pisco Costa, 2021).
Ezek az elbeszélések lehetnek primer források, mint például életútinterjúk szö¬
vegei, családi fényképek, levelek, naplók, esettanulmányok, közösségimédia-be¬
jegyzések, és lehetnek szekunder források is, mint a mások által megírt életrajzok,
újságcikkek. A narratívumok mint artefaktumok elemzése történhet diskurzuselem¬
zéssel, nyelvészeti vagy narratológiai megközelítésből, a grounded theory kódrend¬
szerével, forráskritikával vagy tartalomelemzéssel.
A szociális reprezentáció elmélete számos kevert módszertanú empirikus kuta¬
tás kiindulási alapja volt. Az egyéni történetek ugyanis egyben a társadalmi közös
tapasztalatok és ismert történetvázak alapján is determináltak. Ugyanakkor egy
eseményről különböző egyéni nézőpontokból alkotott és elmesélt történetek a tár¬
sadalmi dialógus részeivé válnak. A társadalmi valóság szociális konstruktumai, a
narratívumok így vizsgálat tárgyaivá tehetőek.
A források - legyen szó társadalmi helyzetekre reflektáló párbeszédekről, interjú
segítségével felvett szövegekről vagy audiovizuális, tanúbizonyságtévő oral history¬
narratívumokról - tartalomelemzése lehetővé teszi ugyanis, hogy egy társadalmi¬
politikai jelenség vizsgálata komplex módon megvalósuljon, és bizonyos mintázatok
feltáruljanak. A kategóriákba sorolt, azaz annotált motívumok kvantifikálhatóvá,
matematikai-statisztikai elemzésnek alávethetővé válnak a narratív pszichológiai
és a szociológiai megközelítésben. Az elbeszélésben az elemzési (rész)tartalommal
azonosított manifeszt szövegelemek gyakoriságának megjelenítésére nyílik lehe¬
tőség. Újságcikkek, interjúk, közösségimédia-tartalmak tartalomelemzésével po¬
litikai narratívák, beszédmódok, valamint tágabb értelemben kulturális-politikai¬
társadalmi diskurzusok is feltárhatóak.
A neveléstudományokban alkalmazott tanulási napló sajátos, problémafókuszú
énelbeszélés, amelyben tanulók vagy éppen pedagógusok adott ismeret vagy mód¬
szer elsajátításával kapcsolatban reflektálnak saját tanulási folyamatukra. A tanulási
napló tartalomelemzése részletes információval szolgál az egyének nehézségeiről,
megküzdési stratégiáiról és a tanulási technika alkalmazhatóságáról is. A tanári
szakma vizsgálata komplex kutatói szemléletet igényel. A pedagógusidentitás ki¬