Seite 82 [82]
II. Történetmesélés az információs korban ] 81
s egy kb. 2-5 perc hosszúságú, kb. 350 szóból és 25 állóképből álló videó, melyben a
szerző saját maga által megírt és saját hangján felmondott szövege hallható és az al¬
kotó képei vagy az általa felkutatott és összeállított képanyaga látható, és [...] egy ál¬
talában lineáris elbeszélés, azaz meghatározza a kauzalitás, van eleje, közepe és vége."
(Lanszki, 2015a, pp. 81-82)
Ohler (2013) szerint a DST szókapcsolatban kevésbé a digitális, mint inkább a tör¬
ténetmesélés szón van erősebb hangsúly, hiszen a (folyamatos megújulásban lévő)
digitális alkalmazások és online felületek az önkifejezés és/vagy a tartalomrendsze¬
rezés szolgálatában állnak.
A DST forradalmi újítása abban állt, hogy a professzionális filmkészítők privi¬
légiumaként kezelt audiovizuális tartalom előállítására bárki képessé vált, és élete
fontos eseményeit, nézeteit első kézből artikulálhatta (Lambert, 2002/2013; Lanszki,
2015a, 2017; Lanszki & Papp-Danka, 2017; Lanszki & Horvath, 2017). A StoryCenter
megalakulása óta többezer állami és civil szervezettel közreműködött workshopok
szervezésében, így világszerte több ezer emberrel ismertette meg az eljárást. A DST
1998-tól kezdődően több mint 100 amerikai felsőoktatási intézmény kurzuskínála¬
tában jelent meg a tanárképzés, az újságírás, akommunikáció elmélete és gyakor¬
lata, a technológia és a kreatív írás területén. A módszer az ezredfordulón átkerült
más kontinensek médiaintézményeibe is: a BBC walesi regionális csatornája Da¬
niel Meadows vezetésével elindította Capturing Wales elnevezésű programját, és a
melbourne-i Australian Centre for the Moving Image is felfedezte a digitális törté¬
netek erejét. A DST műfajjá nőtte ki magát a tömegkommunikációban, a televí¬
ziózás világából azonban a web 2.0-ás fordulattal átkerült az internetre, ugyanis a
videómegosztó portálokon lehetőség nyílt a digitális történetek egyéni úton törté¬
nő, médiaintézménytől független publikálására (Lanszki, 2016a).
Mivel a DST hozzásegíti a különösebb technológiai előképzettséggel nem rendel¬
kező felhasználókat a multimédiás önkifejezéshez, így különböző szocioökonómiai
és -kulturális hátterű, anyanyelvű emberek számára lehetővé teszi az online véle¬
ménynyilvánítást és önkifejezést, a DST mozgalommá nőtte ki magát. Számos kon¬
ferencia" épül a DST köré világszerte, és egyre szaporodnak a DST-vel foglalko¬
zó kutatóközpontok és egyetemi kutatócsoportok is." Ezenkívül jó néhány egyéni
kutatás témája a DST társadalmi csoportok önkifejezésében, pszichoterápiában
betöltött szerepe.
18 Ilyen az évente megrendezett nemzetközi vándorkonferencia, a Digital Storytelling Conference vagy a 2003-tól
a BBC jóvoltából évente megrendezett cardiffi digitális történetmesélési konferencia, ugyanakkor a Kelet-Lon¬
doni Egyetemen tartottäk 2017-ben az Un/told-Un/conference Digital Storytelling rendezvényt is, amely a DST
különböző területeken (például oktatás, egészségügy, civil szféra stb.) betöltött szerepét tematizalta.
® 1. USA: Houston-i Egyetem, neveléstudományi kutatócsoport Bernard Robin vezetésével, aki a DST oktatásban
történő felhasználását kutatja, és a Courserán MOOC-ot vezet a témában; Minnesottai Egyetem, könyvtártu¬
domány; Massachusettsi Egyetem, szociológia, Jaber F. Gubrium vezetésével. 2. Norvégia: Oslói Egyetem, Knut
Lundby vezetésével, a neveléstudomány és a médiatudomány területén. 3. Kanada: Centre for Oral History and
Digital Storytelling. 4. Ausztralia: Queensland University of Technology, tarsadalomtudomany. 5. Az Európai
Bizottság támogatásával több EU-tagországban is megvalösulö program: IDigStories.