szelekció és a vizuális kiemelés eszközével, hogy az olvasó figyelmének fókuszát a
lényeges szempontokra irányítsák. Az ilyen típusú vizualizációk a fej- vagy lábléc¬
ben jelenítik meg az értelmezést, kiemelik a lényeget és sorrendiséget jelölnek meg
(Ihudt et al., 2018).
Az adatok grafikai megjelenítésében - legyen szó bármilyen diagramról, klasz¬
terről, térképről vagy idővonalról - a közelség, a központiság és az irányok alapveté¬
seiből érdemes kiindulni. A közelség lehetőséget ad vizuális csoportosításra, a köz¬
ponti elhelyezés a lényegkiemelésre, míg az irány a felfelé vagy lefelé ívelés, a pozitív
vagy negatív tendenciák kifejezésére. A méretváltoztatással és az élénk színhaszná¬
lattal egyes elemek fontosságát lehet kiemelni. Az adatmegjelenítés konvencionális
kifejezőeszközei a vonalak, amelyekkel kapcsolat teremthető az elemek között, a
nyilakkal pedig a kapcsolat kifejezésén túl ok-okozatiságot, a fogalmak-adatok hi¬
erarchiáját is meg lehet mutatni (Tversky, 2018).
A vizuális történetmesélés során epizódokat ismert szimbólumokkal is helyet¬
tesíthetünk. Példa erre a 4. ábrán található partnerséget jelző szimbólum (két em¬
ber egymással szembefordulva kezet fog), amely a befogadó számára jelzi, hogy
előzetes megegyezés történt az együttműködés előtt a partnerek között. Hatásos
vizuális eszköz adatok összehasonlítására épülő narratívum esetén az adatsorok
egymás mellé helyezése és az attribútumok vizuális szimbolikájának alkalmazá¬
sa is (például országok helyettesítése zászlókkal, a nemek helyettesítése a biológiai
ivarjelekkel). Az Eurostat infografikáján egy felületen kétféle összehasonlítás is lát¬
ható, mivel egyrészt elmeséli, hogy az Európai Unióban a férfiak és a nők várható
élethossza között hány év különbség van, másrészt bemutat egy-egy példát a skála
két végpontjáról (5. ábra).