Page 75 [75]
OCR
741] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban A 4. ábra humanitárius tevékenységeket mutat be rendkívül összetett módon. A dashboard legfontosabb negyedében, a bal felső részen egy térkép található, amely megjeleníti a megsegített területet és színkóddal ábrázolja az elért emberek számát. A térkép alatti torta- és oszlopdiagramok konkretizálják az elérés mértékét, a segítségnyújtás módjait és a partnerszervezetek területi megjelenését. A jobb oldali oszlopban további részletes adatok olvashatóak. Az ilyen típusú adatnarratívumok általában szervezetek, vállalatok jelentését foglalják össze arról, hogy adott időszakban milyen változásokat értek el, és ehhez milyen eszközöket mozgósítottak. Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (United Nations Office for Coordination of Humanitarian Affairs) dashboardok formájában kommunikálja a humanitárius akciók eredményeit." Mivel sok információ és összefüggés jelenik meg egy felületen, ezért vizuális és nyelvi szinten is kerülik a tautológiát (ugyanannak a dolognak a kétszeri, de más formában történő említését), és törekszenek a letisztult, világos, áttekinthető képi és nyelvi megfogalmazásra. A dashboardtípusú adatvezérelt történetmesélés leggyakoribb fajtái a beszámolók, a szakértői vélemények, a belső szervezeti elemzések, amelyekben a cégek hatékony működésük érdekében értékelik bevételeiket és kiadásaikat, a szervezeti egységek működését, valamint a marketingcélú vizualizációk, azaz a termékek vagy szolgáltatások eladását szolgáló szövegek. A narratív keret kialakításakor a szervezetek mindig figyelembe veszik a célcsoport előzetes ismereteit és értékpreferenciáit (Sejal, 2019). Az adatvezérelt történetmeséléshez tartozó vizualizáció a képregény vizuális megjelenítéséhez hasonlítható, ugyanis szekvenciákból áll. Az egy oldalon megjeleníthető belső mezők száma négy vagy kilenc, de nem ritkán csak egy vizuális elem található a virtuális vásznon. A szöveges információk a képregényhez hasonlóan buborékok vagy szövegoszlopok formájában helyezkednek el. A filmnyelvi elbeszélés folyamatosságával szemben a képregény szekvenciálisan fogalmaz, a mezők információi különálló egységekben, logikailag, térben vagy időben elkülönülten jelennek meg. Az egyes szegmensek a legjelentősebb összefüggéseket ragadják meg vizuálisan. Az adatvezérelt történetmesélés elvei alapján készülő elemzések készítői ugyanígy a legrelevánsabb adatok megjelenítésére törekszenek. Az egyes adatösszefüggéseket eltérő vizuális eszközökkel lehet a leghatékonyabban ábrázolni. A térbeli-strukturális adatok megjelenítéséhez (mint például járványügyi vagy bűnözési adatok, lakásárak) ajánlatos térképeket és diagramokat készíteni, az időbeli-okozati adatok illusztrálásához (mint például a népesség vagy a GDP alakulása, osztályátlagok változása) pedig a folyamatábrák az adekvát vizuális reprezentációk (Tversky, 2018). A dashboardon vagy infografikán található vizuális elemeket - a képregény közlésformáihoz hasonlóan - verbális elemek egészítik ki, a történetmesélés azonban nem csupán a szöveges megfogalmazással valósul meg, mivel a narratívum létrehozásában és annak értelmezhetőségében a vizuális közlésformák konvenciói is mérvadóak. Azok a vizualizációk, amelyek közvetve vagy közvetlenül tartalmazzák a szerző magyarázatát, értelmezését vagy az adatkontextust, gyakran élnek a 34 https://www.humanitarianresponse.info/en/infographics
