Page 75 [75]
741] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
A 4. ábra humanitárius tevékenységeket mutat be rendkívül összetett módon.
A dashboard legfontosabb negyedében, a bal felső részen egy térkép található, amely
megjeleníti a megsegített területet és színkóddal ábrázolja az elért emberek számát.
A térkép alatti torta- és oszlopdiagramok konkretizálják az elérés mértékét, a se¬
gítségnyújtás módjait és a partnerszervezetek területi megjelenését. A jobb oldali
oszlopban további részletes adatok olvashatóak. Az ilyen típusú adatnarratívumok
általában szervezetek, vállalatok jelentését foglalják össze arról, hogy adott idő¬
szakban milyen változásokat értek el, és ehhez milyen eszközöket mozgósítottak.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (United Nations Office for
Coordination of Humanitarian Affairs) dashboardok formájában kommunikálja
a humanitárius akciók eredményeit." Mivel sok információ és összefüggés jelenik
meg egy felületen, ezért vizuális és nyelvi szinten is kerülik a tautológiát (ugyan¬
annak a dolognak a kétszeri, de más formában történő említését), és törekszenek a
letisztult, világos, áttekinthető képi és nyelvi megfogalmazásra.
A dashboardtípusú adatvezérelt történetmesélés leggyakoribb fajtái a beszá¬
molók, a szakértői vélemények, a belső szervezeti elemzések, amelyekben a cégek
hatékony működésük érdekében értékelik bevételeiket és kiadásaikat, a szerveze¬
ti egységek működését, valamint a marketingcélú vizualizációk, azaz a termékek
vagy szolgáltatások eladását szolgáló szövegek. A narratív keret kialakításakor a
szervezetek mindig figyelembe veszik a célcsoport előzetes ismereteit és értékpre¬
ferenciáit (Sejal, 2019).
Az adatvezérelt történetmeséléshez tartozó vizualizáció a képregény vizuális meg¬
jelenítéséhez hasonlítható, ugyanis szekvenciákból áll. Az egy oldalon megjeleníthető
belső mezők száma négy vagy kilenc, de nem ritkán csak egy vizuális elem található
a virtuális vásznon. A szöveges információk a képregényhez hasonlóan buborékok
vagy szövegoszlopok formájában helyezkednek el. A filmnyelvi elbeszélés folyama¬
tosságával szemben a képregény szekvenciálisan fogalmaz, a mezők információi
különálló egységekben, logikailag, térben vagy időben elkülönülten jelennek meg.
Az egyes szegmensek a legjelentősebb összefüggéseket ragadják meg vizuálisan.
Az adatvezérelt történetmesélés elvei alapján készülő elemzések készítői ugyanígy
a legrelevánsabb adatok megjelenítésére törekszenek. Az egyes adatösszefüggéseket
eltérő vizuális eszközökkel lehet a leghatékonyabban ábrázolni. A térbeli-struktu¬
rális adatok megjelenítéséhez (mint például járványügyi vagy bűnözési adatok, la¬
kásárak) ajánlatos térképeket és diagramokat készíteni, az időbeli-okozati adatok
illusztrálásához (mint például a népesség vagy a GDP alakulása, osztályátlagok vál¬
tozása) pedig a folyamatábrák az adekvát vizuális reprezentációk (Tversky, 2018).
A dashboardon vagy infografikán található vizuális elemeket - a képregény köz¬
lésformáihoz hasonlóan - verbális elemek egészítik ki, a történetmesélés azonban
nem csupán a szöveges megfogalmazással valósul meg, mivel a narratívum létre¬
hozásában és annak értelmezhetőségében a vizuális közlésformák konvenciói is
mérvadóak. Azok a vizualizációk, amelyek közvetve vagy közvetlenül tartalmaz¬
zák a szerző magyarázatát, értelmezését vagy az adatkontextust, gyakran élnek a
34 https://www.humanitarianresponse.info/en/infographics