Oldal 72 [72]
OCR
II. Történetmesélés az információs korban [ 71 az interaktív digitális elbeszélések kutatásával kapcsolatban. Az első, hogy nem alakultak ki a terület saját elemzési módszerei, a másik a szakkifejezések területén található babiloni zűrzavar, a harmadik az amnézia, a korábbi tapasztalatokra való emlékezés hiánya. Bár a British Library már elkezdte a webfelületek archiválását, ? az interaktív digitális elbeszélések archiválása még várat magára. Koenitz és Palosaari Elohari a túl gyorsan átalakuló technológiai környezetet tartja a legproblémásabbnak. Az újabb és újabb eszközök és platformok használatának megtanulása sziszifuszi munkává gerjeszti az interaktív történetek alkotását és befogadását is. Az eszköznek más a technológiai felépítése, ami gyakran inkompatibilitást okoz, valamint ahhoz vezet, hogy egyes technológiákat csak egy szűk kör tud használni. A terület még dinamikusabb fejlődéséhez a praktikus és egyszerűen terjeszthető formátumokhoz kell alkalmazkodni. 5. ADATVEZÉRELT TÖRTÉNETMESÉLÉS Az adatok vizualizációja mint kutatási-fejlesztési terület az ezredforduló idején a digitalizáció térnyerésével és az internet, majd később a mobiltechnológia terjedésével hatalmas lendületet vett. A felhasználók online tevékenységeinek logolt adatai hasznos információt jelentenek további technológiai, üzleti vagy akár orvostudományi innovációk tervezéséhez, vagy akár kulturális-politikai lépések előkészítéséhez. A big data-korszak elhozta az online tevékenységekből generálható nagy méretű adatállományokhoz való hozzáférést és azok feldolgozását, az adatmenedzsment a mesterséges intelligencia algoritmusaival és data scientist informatikusok bevonásával zajlik. Az óriási, akár több forrásból is érkező adathalmaz komplex összefüggések feltárását is lehetővé teszi, amelynek a megjelenítéséhez perspektívaváltásra van szükség az adatvizualizációban. A szoftvercégek próbálnak alkalmazkodni célközönségük tartalomfogyasztási szokásaihoz, és igazodnak korunk médiakörnyezetéhez is. A korábban lineárisan, diasorral (példul Microsoft PowerPoint-prezentációval) bemutatott kutatási eredmények mellett helyet kaptak a nonlineáris befogadást is lehetővé tévő, új alkalmazások. Az egyik csoportba a szabad térbeli mozgást szimuláló, hálózatos kapcsolatokat is megjelenítő alkalmazások (például a Prezi) tartoznak, míg a másikba azok a dashboardok és infografikák, amelyek egyetlen statikus felületen sűrítenek össze komplex adatösszefüggéseket (például Tableau, Canva). Az új típusú virtuális vásznak adatmegjelenítései között a felhasználó tetszőleges útvonalon, saját logikája alapján barangolhat. Ugyanakkor a célközönség számára már természetes interaktív felhasználói magatartáshoz is alkalmazkodtak a cégek, és a 2010-es évek második felétől az adatelemzések statikus bemutatását egyre inkább felváltják olyan prezentációk, amelyek a befogadók interaktivitásának köszönhetően dinamikus nézetváltást is lehetővé tesznek. 3. https://www.webarchive.org.uk/en/ukwa/collection
