Oldal 72 [72]
II. Történetmesélés az információs korban [ 71
az interaktív digitális elbeszélések kutatásával kapcsolatban. Az első, hogy nem
alakultak ki a terület saját elemzési módszerei, a másik a szakkifejezések terüle¬
tén található babiloni zűrzavar, a harmadik az amnézia, a korábbi tapasztalatokra
való emlékezés hiánya. Bár a British Library már elkezdte a webfelületek archivá¬
lását, ? az interaktív digitális elbeszélések archiválása még várat magára. Koenitz és
Palosaari Elohari a túl gyorsan átalakuló technológiai környezetet tartja a legprob¬
lémásabbnak. Az újabb és újabb eszközök és platformok használatának megtanu¬
lása sziszifuszi munkává gerjeszti az interaktív történetek alkotását és befogadását
is. Az eszköznek más a technológiai felépítése, ami gyakran inkompatibilitást okoz,
valamint ahhoz vezet, hogy egyes technológiákat csak egy szűk kör tud használni.
A terület még dinamikusabb fejlődéséhez a praktikus és egyszerűen terjeszthető
formátumokhoz kell alkalmazkodni.
5. ADATVEZÉRELT TÖRTÉNETMESÉLÉS
Az adatok vizualizációja mint kutatási-fejlesztési terület az ezredforduló idején a
digitalizáció térnyerésével és az internet, majd később a mobiltechnológia terjedé¬
sével hatalmas lendületet vett. A felhasználók online tevékenységeinek logolt adatai
hasznos információt jelentenek további technológiai, üzleti vagy akár orvostudomá¬
nyi innovációk tervezéséhez, vagy akár kulturális-politikai lépések előkészítéséhez.
A big data-korszak elhozta az online tevékenységekből generálható nagy méretű
adatállományokhoz való hozzáférést és azok feldolgozását, az adatmenedzsment a
mesterséges intelligencia algoritmusaival és data scientist informatikusok bevoná¬
sával zajlik. Az óriási, akár több forrásból is érkező adathalmaz komplex összefüg¬
gések feltárását is lehetővé teszi, amelynek a megjelenítéséhez perspektívaváltásra
van szükség az adatvizualizációban.
A szoftvercégek próbálnak alkalmazkodni célközönségük tartalomfogyasztási
szokásaihoz, és igazodnak korunk médiakörnyezetéhez is. A korábban lineárisan,
diasorral (példul Microsoft PowerPoint-prezentációval) bemutatott kutatási ered¬
mények mellett helyet kaptak a nonlineáris befogadást is lehetővé tévő, új alkal¬
mazások. Az egyik csoportba a szabad térbeli mozgást szimuláló, hálózatos kap¬
csolatokat is megjelenítő alkalmazások (például a Prezi) tartoznak, míg a másikba
azok a dashboardok és infografikák, amelyek egyetlen statikus felületen sűrítenek
össze komplex adatösszefüggéseket (például Tableau, Canva). Az új típusú virtuá¬
lis vásznak adatmegjelenítései között a felhasználó tetszőleges útvonalon, saját lo¬
gikája alapján barangolhat. Ugyanakkor a célközönség számára már természetes
interaktív felhasználói magatartáshoz is alkalmazkodtak a cégek, és a 2010-es évek
második felétől az adatelemzések statikus bemutatását egyre inkább felváltják olyan
prezentációk, amelyek a befogadók interaktivitásának köszönhetően dinamikus né¬
zetváltást is lehetővé tesznek.
3. https://www.webarchive.org.uk/en/ukwa/collection