Oldal 62 [62]
II. Történetmesélés az információs korban ] 61
tette, valamint tematikus honlapok, kártyák, társasjátékok és képregények szolgálták
a narratívum további bővítését. A befogadás módja és sorrendje tetszőleges lehet.
Hasonló példa az Ideglelés (Ihe Blair Witch Project) című horrorfilm három része
(1999, 2000, 2016), majd a cselekményvilágot kiegészítő túlélőhorror-játék, a Blair
Witch (2019). Az E/1-es perspektívájú játék az első film cselekménye után két évvel
későbbre, 1994-be helyezi a játékost.
A high concept sorozatok mozaikszerűen építkező elbeszélési szerkezetüknek
és a szeriális megjelenésnek köszönhetően évekig fenntartják a nézők érdeklődé¬
sét. Korunk jellemző transzmédia-kiterjesztése az ikonikus sorozatokhoz gyártott
spin-off sorozat, amelyben jellemzően az anyahajó-sorozat előzményeit mutatják
be vagy az anyahajó-sorozat egyik érdekes mellékszereplője lesz a különálló törté¬
netű, de azonos cselekményvilágban játszódó sorozat főszereplője (például a Totál
szivds [Breaking Bad] cimt sorozat spin-offja, a Better Call Saul). Érdekes példa a
transzmédia-történetmesélésre A szolgálólány meséje című sorozat, ugyanis csak az
első évad epizódjainak alapjául szolgált Margaret Atwood 1985-ben írt disztópikus
regénye, a sorozat többi évada a cselekményvilág transzmediális kiterjesztésével
jött létre. Az írónő megírta a regény folytatását, a Testamentumok (2019) története
azonban eltér a sorozat további évadainak történetétől.
A Lost sorozat alkotói pedig olyan új fiktív karakterek alkotásával valósították
meg a transzmédia-történetmesélést, akik sosem voltak láthatóak a sorozatban.
Ezek a szereplők különböző platformokon adtak kiegészítő szegmenseket a soro¬
zathoz: az egyik naplót írt, a másik pedig egy videójáték főszereplője volt. A cselek¬
ményvilágot ezenkívül 13 kiegészítő videóval is gazdagították az alkotók, amelyeket
mobileszközre telepíthető alkalmazáson keresztül lehetett elérni (Scolari, 2013).
Megfigyelhetjük azt a jelenséget is, hogy az anyahajó-elbeszélés transzmediális
kiegészítése web 2.0 platformon valósul meg. Ilyen Jane Austen Büszkeség és balíté¬
let című regényének vlogbejegyzéseken keresztüli feldolgozása, a Ihe Lizzie Bennet
Diaries." A rövid YouTube-videókhoz a nézők hozzáfűzhetik véleményüket, és ¬
mivel a regény fontosabb szereplőinek közösségimédia-profilja is van - a rajongók
chatelhetnek a karakterekkel (Heredia- Torres, 2020). Emellett előfordul az is, hogy
maga az anyahajó-elbeszélés található web 2.0-ás felületen. A BBC 3 #FindTheGirl
címmel transzmédiakampányt indított, hogy promotálja a Thirteen (2016) című öt
epizódból álló online melodráma-sorozatot, amely egy 13 éven át fogva tartott nő
meneküléséről szól. A sorozat sugárzásával párhuzamosan egy fiktív oknyomozó
újságírónő bejegyzései jelentek meg a YouTube-on és a Twitteren, amelyekből ki¬
derültek a nyomozás fontos részletei. A sorozat a nő menekülését mutatta be, és
a bűncslekmény feltárása szempontjából fontos nyomok is az epizódokban voltak
elrejtve. A nyomozásban a követők interaktív módon részt is vehettek, az újság¬
írónő karaktere ugyanis a közösségimédia-felületeken válaszolt a hozzászólások¬
ra, majd végül a , közösen végzett nyomozással! sikerült felgöngyölíteni, ki volt a
tettes (McErlean, 2018).
4 https://www.youtube.com/watch?v-KisuGPa2lcPs