Seite 61 [61]
60] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
A kiterjesztett transzmediális narratíva tehát megjelenhet sokféle platformon,
sokféle reprezentációs formában. A részletesebb általános meghatározásban Jenkins
(2009a, 20095) hét alapelve szolgál segítségül (vö. McAdams, 2016), melyek közül
a leginkább relevánsakat soroljuk fel.
Kiterjesztettség kontra mélyfúrás
Az ellentétpár a befogadás két dimenzióját jelenti. A transzmédia-történetmesé¬
lésre megoszthatóság és könnyen terjeszthetőség, ezáltal a horizontálisan, több
médiumon szereplő tartalmak jellemzőek, míg a nem transzmédia-történetme¬
sélésre a komplex és egyszeri narratíva mélyebb, mélyfúrásszerű kifejtése.
Folytonosság kontra sokszorosíthatóság
A transzmédia-történetmesélés jellemzője, hogy az anyahajó-elbeszélés cselek¬
ményvilága folytatódik. A folytonosság érzése a rajongók igazi jutalma, akik an¬
nál hitelesebbnek érzik a cselekményvilágot, minél erősebb megerősítést nyer a
kiterjesztés által. A Marvel szuperhősei körül kialakított narratív folytonosság
jó példája a legelkötelezettebb rajongók számára nyújtható transzmediális szó¬
rakoztatásnak. Azáltal, hogy az egyik elbeszélés egyes karakterei megjelennek
egy másik elbeszélésben is, a cselekményvilág kitárul, folytatódik, komplexeb¬
bé válik, nem pedig megsokszorozódik. A folytonosság az anyahajó-elbeszélés
cselekményuniverzumának a kiterjesztése, míg a sokszorosíthatóság inkább a
lezárt elbeszélésű produktumok franchise-típusú transzmédia-reklámtevékeny¬
ségére érvényes.
Szerialitás, sorozatelvűség
A transzmédia-történetmesélést Jenkins hiperbolikus sorozatnak tekinti, ugyanis
bár szeriális rendszerben jelennek meg a narratív kiterjesztések, de ezek külön¬
böző, szétszórt médiarendszerekben találhatóak meg.
Performativitás
A transzmédia-történetmesélésben a rajongók aktívan hozzájárulnak a cselek¬
ményvilág kiterjesztéséhez azáltal, hogy vitatórumokat hoznak létre, mémeket
gyártanak, ikonikus jeleneteket remixelnek, cosplayeseményeken vesznek részt.
A rajongóknak köszönhetően egy anyahajó-történet végtelen számú transzfor¬
mációja és kiegészítése megvalósulhat.
A jelenséghez mérten komplex definíció segítségével azonosíthatóvá válnak ko¬
runk eltérő volumenű transzmédiatörténetmesélés-világai. Az egyik legismertebb
fikciós transzmédia-univerzum J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura fantasyregényének
filmadaptációja köré épült. Ahogyan a regény, úgy a filmtrilógia is az író korábbi
művének, A hobbitnak a folytatása, így az előzménytörténet megfilmesítése adta
magát a cselekményvilág kitágításához. A további kiterjesztés videójáték ( Middle¬
Earth: Shadow of Mordor, 2014) formájában került forgalomba, amelyben a filmek
pár mellékszereplőjének a történetét lehet végigjátszani. A videójáték cselekményvi¬
lága A hobbit-filmtrilógia és A Gyűrűk Ura-filmtrilógia közötti időben helyezkedik
el. A transzmédia-történetmesélést franchise-rendszerű reklámtevékenység is erősí¬