Seite 59 [59]
58] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
egy fizetős gamer-televíziócsatorna is, amelyen híres streamerek játékát és e-sport¬
bajnokságokat közvetítenek.
3. TRANSZMÉDIA-TÖRTÉNETMESÉLÉS
A transzmédia-történetmesélés a média-, film- és videójátékipar, valamint a mar¬
keting és márkaépítés világában kialakult komplex narratív architektúra, mely¬
nek konvencióiban egyesül korunk részvételiségen alapuló médiakultúrája és a
médiakonvergencia. Jenkins (2006) definíciója? szerint a transzmédia-történet¬
mesélés az a folyamat, amely során egy fiktív elbeszélés elemei szisztematikusan
többféle csatornán keresztül kerülnek nyilvánosságra, és ezeknek az összehangolt
befogadásával valósul meg a szórakoztatás. Ahogy az elnevezés is mutatja, a médiu¬
mokon átívelő, különböző kifejezési formákban és többféle platformon kiterjesztett
történetmesélésben minden médium a maga sajátos kifejezési formájával járul hozzá
a kibontakozó történet egységesítéséhez és élvezetéhez. A transzmédia-történet¬
mesélés olyan összetett elbeszéléskomplexum, amelyben egy nagyobb elbeszélést
különböző médiafelületeken megjelenő elbeszéléselemek egészítenek ki. A terület
egyik fő terminusa a központi elbeszélés, az anyahajó (mother ship) (Ryan, 2016).
A transzmédia-történetmesélés egyértelmű célja a célközönség elköteleződésé¬
nek fenntartása, amelyet a cselekményvilág más aspektusból történő megvilágításán
vagy kiegészítésén keresztül érnek el az alkotók. Minél több narratív transzmédia¬
kiegészítést fogyaszt a felhasználó, annál jobban el tud mélyülni az általa kedvelt
cselekményvilágban. Ilyen transzmédia-kiegészítés lehet például a sorozatok világá¬
ban a spin-off sorozat vagy a kiegészítő videójáték, amelyben az anyahajómű egyik
mellékszereplője válik főszereplővé. Közismert transzmédia-kiegészítés a tehetség¬
kutató műsorokhoz kapcsolódó közönségszavazás is, hiszen a versengés története
csak a közönség véleménynyilvánítását követően válik befejezetté.
A fikciós cselekményvilág kiterjesztése, bár költséges vállalkozás, mégis jelentős
profitot termel a cégeknek. Jacob (2021) a transzmédia-történetmesélés világán belül
elkülönítette a hollywoodi szórakoztatóiparban franchise-rendszerben megvalósu¬
ló, elsősorban reklámcélú transzmedialitást (például a Harry Potter-filmek esetén),
ugyanis a franchise-produktumok nem mindegyike tartja történetmeséléssel fenn
a rajongói tábor elkötelezettségét (jellemző példái ennek a reklámtárgyak). Jenkins
(2009a, 2009b; vö. McAdams, 2016) leszögezi, hogy a transzmédia-történetmesélést
meg kell különböztetni az üzleti célú transzmédia-reklámozástól.
Felmerül tehát a kérdés, hogy mi nem transzmédia-történetmesélés. A transz¬
média-történetmesélés nem tévesztendő össze ugyanannak a történetnek a külön¬
böző médiumokon történő keresztmediális (cross-media) megjelenítésével, ami¬
3, Transmedia storytelling represents a process where integral elements of a fiction get dispersed systematically across
multiple delivery channel for the purpose of creating a unified and coordinated entertainment experience. Ideally
each medium makes its own unique contribution to the unfolding of the story.’ (Jenkins, 2006.)