Page 42 [42]
OCR
II. Történetmesélés az információs korban | 41 mellett történő használatát és azonos érvényességét jelentette, hanem a felhasználók interaktivitását és a médiumok összekapcsolódását is." A leginkább konvencionálisnak tekinthető viszonyulás az újságírás területén található. Az újságírás közlésformáinak változása párhuzamosan halad a technikatörténeti találmányok evolúciójával. A napilapok printformátumát egyre inkább felváltotta a 90-es évektől kezdődően az ingyenes hírportál, mely hírek számára kialakított, állandóan aktualizált weboldal. Ezt követően a web 2.0-robbanáshoz igazodva a tömegkommunikáció intézményei, a hírügynökségek, a szerkesztőségek megjelentek a közösségimédia-felületeken is, ahol pár perces, narratív séma alapján kialakított videóbejegyzésekkel igyekeznek a mindig rohanó olvasó információéhségét csillapítani. Az okostelefonok a mindennapi tevékenységek elvégzésében is részt vesznek, így a felhasználóknak nem esik nehezükre egy-egy szavazatot elküldeni kedvenc televíziós műsorukba vagy fotójukat megosztani egy időjárás-előrejelző alkalmazásban. A 20. század hagyományos médiumai tehát beépítik a befogadók mobileszköz-használatát, amelyet second screennek, tehát a második képernyő használatának nevezünk. A mobil eszközök napjainkra olyannyira az intézményes és személyközi kommunikáció természetes részévé váltak, hogy a szóbeli párbeszédek mellett a csetelés, az üzenetküldés grafikai megjelenítése természetes része már a játékfilmek dialógusábrázolásának is (Hermida, 2020). Az egyszerre több eszközt is használó célközönség igényeit a médiaipar crossmedia, tehát keresztmediális tartalomközléssel igyekszik kielégíteni. Mára természetessé vált, hogy egy printperiodika online hírportálfelületet és közösségi portálon történő követhetőséget is kínál olvasóinak, melyet kiegészít podcastekkel és blog- vagy vlogtartalmakkal. Mindez azt jelenti, hogy a tartalmak többféle csatornán keresztül válnak elérhetővé, és az adott médium kifejezési formáit öltik magukra a megjelenés során, másrészt az információközlés decentralizáltságát eredményezik. Az ember evolúció alatt kifejlesztett kognitív funkcióira hatással van kora információs környezete. Pléh (2011) megállapítja, hogy a hagyományos és a hálózati kultúra tudásszervezésében drámai eltérések jelentek meg. A webvilágban az információkhoz történő hozzáférés felgyorsult és formai alapúvá vált, és a tudástulajdonlást felváltotta a közösségi, hálózati megosztottságú tudás. Pléh szerint annak ellenére, hogy a végfelhasználónál megjelenő virtuális információk ingyen és állandóan hozzáférhetőek, a fiatalok információs írástudása ezzel párhuzamosan nem növekedett, ugyanis nem ismerik saját információs szükségleteiket, kevés időt töltenek az információ értékelésével. A hipertextuális szövegek befogadása során az adatok rendszerezése nem relevancia alapján történik, az információkat vizuális 7 " A közösségi médiában élőben lehet követni egy tüntetés közvetítését, sőt egy szülő online streamelte a YouTubeon a gyereke ballagását, így aki a Covid-19 járvány miatt nem tudott elmenni, az is részt vehetett az eseményen. Ahogy Csigó (2009) megjósolta, a web 2.o-ás alkalmazások nem szorították ki a televíziózást a piacról, bár a minőségi videostream szolgáltatások erős konkurenciát jelentenek. A televízió vezető műfajai azonban még mindig léteznek (hírműsorok, infotainment műsorok).
