Oldal 42 [42]
II. Történetmesélés az információs korban | 41
mellett történő használatát és azonos érvényességét jelentette, hanem a felhaszná¬
lók interaktivitását és a médiumok összekapcsolódását is."
A leginkább konvencionálisnak tekinthető viszonyulás az újságírás területén ta¬
lálható. Az újságírás közlésformáinak változása párhuzamosan halad a technika¬
történeti találmányok evolúciójával. A napilapok printformátumát egyre inkább
felváltotta a 90-es évektől kezdődően az ingyenes hírportál, mely hírek számára
kialakított, állandóan aktualizált weboldal. Ezt követően a web 2.0-robbanáshoz
igazodva a tömegkommunikáció intézményei, a hírügynökségek, a szerkesztősé¬
gek megjelentek a közösségimédia-felületeken is, ahol pár perces, narratív séma
alapján kialakított videóbejegyzésekkel igyekeznek a mindig rohanó olvasó infor¬
mációéhségét csillapítani.
Az okostelefonok a mindennapi tevékenységek elvégzésében is részt vesznek,
így a felhasználóknak nem esik nehezükre egy-egy szavazatot elküldeni kedvenc
televíziós műsorukba vagy fotójukat megosztani egy időjárás-előrejelző alkalma¬
zásban. A 20. század hagyományos médiumai tehát beépítik a befogadók mobilesz¬
köz-használatát, amelyet second screennek, tehát a második képernyő használatának
nevezünk. A mobil eszközök napjainkra olyannyira az intézményes és személykö¬
zi kommunikáció természetes részévé váltak, hogy a szóbeli párbeszédek mellett
a csetelés, az üzenetküldés grafikai megjelenítése természetes része már a játékfil¬
mek dialógusábrázolásának is (Hermida, 2020).
Az egyszerre több eszközt is használó célközönség igényeit a médiaipar cross¬
media, tehát keresztmediális tartalomközléssel igyekszik kielégíteni. Mára termé¬
szetessé vált, hogy egy printperiodika online hírportálfelületet és közösségi por¬
tálon történő követhetőséget is kínál olvasóinak, melyet kiegészít podcastekkel és
blog- vagy vlogtartalmakkal. Mindez azt jelenti, hogy a tartalmak többféle csatornán
keresztül válnak elérhetővé, és az adott médium kifejezési formáit öltik magukra
a megjelenés során, másrészt az információközlés decentralizáltságát eredményezik.
Az ember evolúció alatt kifejlesztett kognitív funkcióira hatással van kora in¬
formációs környezete. Pléh (2011) megállapítja, hogy a hagyományos és a hálózati
kultúra tudásszervezésében drámai eltérések jelentek meg. A webvilágban az in¬
formációkhoz történő hozzáférés felgyorsult és formai alapúvá vált, és a tudástu¬
lajdonlást felváltotta a közösségi, hálózati megosztottságú tudás. Pléh szerint an¬
nak ellenére, hogy a végfelhasználónál megjelenő virtuális információk ingyen és
állandóan hozzáférhetőek, a fiatalok információs írástudása ezzel párhuzamosan
nem növekedett, ugyanis nem ismerik saját információs szükségleteiket, kevés időt
töltenek az információ értékelésével. A hipertextuális szövegek befogadása során
az adatok rendszerezése nem relevancia alapján történik, az információkat vizuális
7 " A közösségi médiában élőben lehet követni egy tüntetés közvetítését, sőt egy szülő online streamelte a YouTube¬
on a gyereke ballagását, így aki a Covid-19 járvány miatt nem tudott elmenni, az is részt vehetett az eseményen.
Ahogy Csigó (2009) megjósolta, a web 2.o-ás alkalmazások nem szorították ki a televíziózást a piacról, bár a
minőségi videostream szolgáltatások erős konkurenciát jelentenek. A televízió vezető műfajai azonban még
mindig léteznek (hírműsorok, infotainment műsorok).